Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

A mai Rúzsa közigazgatási határa 1945 előtt Szeged szabad királyi város csorvai és átokházi kapitányságainak körébe tartozott. 1949-ben Csórva néven önálló község lett, majd 1957-ben a régi Csorvával egyesülve a Rúzsa nevet vette föl. Határa 1960ban 14563 hold lélekszáma 4103. Rúzsát és a hozzátartozó Csorvát, Átokházát — mint az anyakönyvek is bizonyítják — elsősorban Alsóváros terjeszkedő népe szállotta meg : Ábrahám, Babarczi, Bata, Batancs, Bálint, Bénák, Bite, Bóka, Bózsó, Barcsok, Bullás, Csányi, Csiszár, Csipak, Csonka, Csóti, Daka, Dóczi, Dobó, Dunai, Engi, Fodor, Födi, Gárgyán, HegedűsBit e, Jak us, Jójárt, Juhász, Kappan-Tóth, Katona, Kazi, Kádár-Némöt, Kása, Kiri, Kisguczi, Kisülés, Kispál, Kispétör, Komócsin, Kónya, Kószó, Kotogány, Kothencz, Lasancz, Makra, Mása, Móra, Muskó, Malatinszki, Mulati, Nacsa, Nagymihály, Négyökrü, Nyári, Ótott-Kovács, Papp, Papdi, Paplógó, Rózsi, Rúzsa, Répás, Sebők, Simhercz, Szabó, Szabó-Doktor, Szabó-Galiba, Szekeres, Szélpál, Sziráki, Szögi, Szűcs, Tanács, Tandari, Tömösvári, Titviczki, Vass, Vecsörnyés, Vetró, Virgancz, Visnyei, Vőneki. * SÁG, régiesesn Saágh, Temesság, románul is Sag, bánáti vegyesajkú község, amelynek gányó eredetű magyar kisebbsége a szomszédos Paráccal együtt a mi tájszólásunkat beszéli.

183 Nyilvánvalóan a birtokos csanádi káptalan telepítette 1821 után. SÁMSON, hivatalos nevén Békéssámson, а nép ajkán Sámsom, már a középkorban virágzó, majd a hódoltság alatt elenyészett falu. Hosszú ideig pusztaság, amely a Károlyi-család hódmezővásárhelyi latifundiumához tartozott. Károlyi Antal 1770 körül nyilván a sövényházi, csanyteleki kezdeményeken fölbuzdulva dohánykertészeket telepített ide.

184 A lakosság többsége katolikus, kisebbsége református és szinte egészében ö-ző vidékről: Szeged, Hódmezővásárhely, Makó szegényparasztságából verődött össze. Átnéztük a falunak a múlt század első feléből való anyakönyveit. Föltétlenül Szegedre és közvetlen környékére mutató családok, illetőleg családnevek : Barát, Berta, Bozó, Csala, Csipak, Csonka, Dömösi, Magony, Nacsa, Palotás, Szakái, Szél, Zsótér. Kiterjedése 1960-ban 10890 katasztrális hold, lélekszáma 3842. A falu újabbkori története, népélete még tüzetes vizsgálatra vár. Tanítványunk, Csarnai Erzsébet értékes szakdolgozata a falu Szegedre mutató táplálkozási hagyományaival foglalkozik. SÁNDORFALVA Szatymaz és Fehértó szomszédságában, az egykori Pallavicinibirtokból az 1879. évi szegedi és gyevi árvíz után kiszakított és Pallavicini Sándor őrgróftól alapított falu. Innen a neve. A gyeviek ugyanis a víz elől erre a szigetszerűen kiemelkedő helyre menekültek, a földesúr pedig 1879. június 12-én 300 holdat ebből ajándékozott nekik.

185 A falualapítás 1879 Szent István napján történt. A szerződést 588 gyevi családfő írta alá, végül azonban csak 74 maradt belőlük. A többi visszament elpusztult szülőfalujába. Az így felszabadult házhelyekre azután más környékbeliek: városiak, felsőtanyaiak, sövényháziak is települtek a gyeviek mellé. 183 Ternes mon. 114; Paládi Kovács 297'. 184 BorCsan. II, 525; Takács L. 185 Sándorfalva község jubileuma. Huszonötéves évforduló. SzN. 1904, 252. sz. 213