Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

mány Lajos anyakönyvi anyagából tudjuk, hogy a múlt század végén a következő' szegedi eredetű magyar családok éltek benne: Ábrahám, Ágoston, Bálint, Berta, Bőrcsök, Farkas, Kasza, Lévai, Makra, Nógrádi, Pálinkás, Prágai, Szikora, Vidács, stb. Akkori számuk 31, viszont a nem szegedi törzsökből származó családoké 5. OMOR Romániához tartozó, vegyes ajkú bánáti község, amelynek a kamara, majd a múlt század derekán a Dercsényi-család volt a földesura. Magyar népéletéről alig tudunk valamit. A falu már a középkorban virágzott. A hódoltság idején elenyészett, 1779-ben újjászületett. Ö-ző tájszólást beszélő magyar népét 1840 táján nyilvánvalóan a Dercsényiek telepítették,

155 akiknek a Városban ipari, kereskedelmi érdekeltségeik voltak. Ők építették Szegeden a későbbi tulajdonos nevéről ismert Zsótér-házat, amely 1849 nyarán a Szemere-kormány székhelye volt. Omor népéletéről, sajnos, keveset sem tudunk. Megemlítjük, azonban a nagy olvasottságú, de nem szegedi eredetű Tar Mihály helybeli földműves nevét, aki egy népszerűsítő cikkből elsajátította és használta a rovásírás betűjeleit. Egy ideig annak tanújául emlegették, hogy a rovásírás még nem halt ki a magyar nép gyakorlatából, illetőleg emlékezetéből. Később (1903) tisztázódott tudásának rejtélye.

156 A falu folklórjából VöŐ Gabriella tett közzé néhány adalékot.

157 OROSZLÁMOS, Bánatske Arandjelovo vegyes ajkú falu, amelynek magyarsága 1820ban települt 60 dohánykertész szegedi családból. Ismeretes, hogy Oroszlámos a Gellért-legendában már szerepel. Eszerint Ajtony elleni küzdelmében Csanád egy éjszaka buzgón könyörgött Szent Györgyhöz, hogy hogy őt és seregét segítse meg. Győzelem esetére monostort is ajánlott föl neki. Álmában oroszlánt látott, amely arra ösztönözte, hogy azonnal támadjon az ellenségre. Sikerült is legyőznie. Csanád fogadalmát be is váltotta. Az új monostorba a csanádi, másként marosvári görög szerzeteseket telepítették át. Később az elnéptelenedett monostort a Csanád-nemzetség bencéseknek adta át és várral is megerősítette. Ennek romjai ma is állanak.

158 Első okleveles előfordulása 1247. Wrwzlanmunustura. Magyar lakossága a hódoltság idején lassan elenyészett. Szerbek költöztek a helyére, és Majdan néven emlegették. A mai Oroszlámos ettől kissé délre települt szerbekből, többfelol jött magyarokból, leginkább mégis a föntebb már említett szegedi családokból. Népéletéről nincsenek följegyzéseink, de egy falucsúfolót hallottunk : Oroszlámos hirös város, benne lakik Nyúli János mög a sánta jegyző. A csókaiak szerint Oroszlámoson tökkel abrakolják a lovat. * 155 Ternes Mon. 84; Paládi Kovács 296. 156 Sebestyén Gy., A rovásírás hiteles emlékei. Budapest 1915, 18—20. 157 Vöő G., Omori néphagyományok Rózsa Sándorról és Petru Manturól. Nyelv és Irodalomtudományi Közlemények 1964. Uő., Többet ésszel, mint erővel. 165. 204