Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

MOROTVA keletkezéséről nincsenek pontos adataink, de 1787-ben már virágzó falu, amelyet szegedi dohánykertészek alapítanak.

153 Névsorukat Kálmány Lajos közli: Ábrahám, Csukonyi, Dohár, Förgeteg, Gera, Kónya, Kormányos, Palatínus, Révész, Szarvak, Szeles, Törköly, Vass, Zombori, Zsótér és még több más. Ezek Felsővárosról kitelepülő sövényháziakra utalnak. Földesúri huzavonák miatt a falu sajnos, már 1832-ben föloszlik. Népe a közeli Padéra, de főleg Szajánba költözik át. A falu neve pusztanévként egyébként máig él. MUZSLYA, teljesebb nevén Felsőmuzslya, szerbül Gornja Muzlja népes magyar többségű falu Nagybecskerek szomszédságában. Kincstári földön 1890-ben keletkezett. Eleinte Becskerekhez tartozott, gyors fejlődése következtében azonban már 1905-ben nagyközség lett. Népének zöme az örökülés ottani megaláztatásai miatt Szajánból települt át ide, és itt talált emberibb életet. Ide költözött a Karácsonyi Bogdántól alapított (1817), majd megszüntetett Akács gányófalu szegedi eredetű magyar lakossága is (1891). A falu népélete még föltárásra vár. * NŐRINCSE, románul Nevrincea, vegyesajkú krassószörényi falu. A magyar időkben kincstári birtok volt. Sándorfalvi szóbeli értesülés szerint a bihari Sittérre csábított (1900) és onnan elűzött sándorfalvi családok sok viszontagság után itt vertek gyökeret. A hajdani szülőfaluban maradt rokonsággal máig leveleznek, olykor meg is látogatják egymást. NŐrincse magyarsága ö-ző tájszólásban beszél.

154 Ebből nyilvánvaló, hogy a sándorfalviak mellé temesközi szegényparaszt népünkből is települtek. A falu népéleti sajátosságairól nincsenek adataink. ÓFÖLDEÁK. Eredetileg az Ősi Földeák falu évszázadokon át itt állott. 1845-ben a tiszai árvíz öntötte el, ezért az uraság segítségével partosabb helyre települt át. A régi falu elnéptelenedett, és azóta Óföldeák néven emlegetik. Az ódon, valamikor kőfallal övezett gótikus templomot magtárrá alakították át. Csak az első világháború után adták vissza eredeti hivatásának a Návay-család egyik tagjának a hadifogságban tett fogadalma beváltásaképpen. Mai pusztulását mindenképpen meg kellene akadályozni. Óföldeák majorból vált új községgé. Területe 6136 katasztrális hold, lélekszáma 1960-ban 936. Lakossága szoros atyafiságban van Földeák népével. Határrészei: Ágoston, Ebásta, Gubatelek, Kéthalom, Ködmenös. * ÓKERESZTÚR, népünk ajkán más régebbi nevein SzerbkÖrösztúr, Ráckörösztúr, a magyar határ közelében elterülő túlnyomóan szerb többségű, hajdanában a szoregi kincstári uradalomhoz, Szeged bérleményéhez tartozó temesközi falu, amelynek magyar kisebbsége a XVIII. század végén dohánykertészként telepedett itt meg. Kál153 Kálmány II, VIII. 154 Vöő G. i. m. 203