Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)
Pópity, Süveg, Szekeres, Szeles, Szirovica, Török, Vér. Néhány dorozsmai is : Busa, Kollár, Muhari,* Ocskó, Sátor. Nagy szórványosan más környékbeli helységekből is. A németség 1851-ben kezd letelepülni bánáti: KisteremiaAlbrechtsflor, Nagyteremia-Marienfeld, Csanád sváb falukból. Kübekháza magyar és német népe általában nem kötött házasságot egymással. 1945-ben a németség egy részét kitelepítették. Kálmány szó'regi káplán korában alig végzett itt kutatásokat. Nyilván az újonnan települt, vegyesajkú falut még nem tartotta érettnek a gyűjtésre. Juhász Kálmán történeti művében csak rövid utalások találhatók a falu népéletére. A szakszerű néprajzi számbavétel, különösen a magyar-német kölcsönhatások felmérése még a jövő feladata. LELE, régebbi hivatalos nevén Püspökiele, napjainkban Maroslele falu Makó vonzási körében, tó'le északnyugatra, a Marostól nem messze. Kiterjedése 1967-ben 8094 katasztrális hold, lélekszáma 2719. A múlt század nyolcvanas éveiben történt — amint Kálmány följegyezte 116 —, hogy az alsóvárosi havibúcsún a félegyházi, jász eredetű asszonyok nagyon megijedtek, amikor hallották a lelei búcsúsok érkezését. Rémülten mondogatták: jönnek a lelek. Az Ő tájnyelvükön ugyanis a lele szó hazajáró lelket jelent, amely gyermekeket szokott rabolni. Azt is emlegették, hogy két kis félegyházi lánynak éretlen cseresznyét is vitt. A szó ilyen értelemben a szegedi táj népnyelvében ismeretlen. Az igen elterjedt tápai Lele családnév nyilván a falu nevével függ össze. Elsó' eló'fordulása : 1488. Lele. Több nemesi család birtokolta. Szomszédságában volt a Maros egyik szigetén Tömpös monostora, Mária tiszteletére. Nyilván a Csanád-nemzetség alapította. Nem tudjuk, melyik szerzetes rendé volt, föltehetó'en azonban a bencéseké. A XIII. század végén enyészett el 117 . Lele már a hódoltság elsó' évtizedeiben elpusztult. A felszabadulás után a csanádi püspök birtoka lett 1702—1945 között. Római katolikus dohánykertész lakossága a múlt század elején szállotta meg Makóról. Miután azonban Makó katolikus népe jelentó's számban Szegedről települt át, Lele méltán beiktatható a szegedi nagytájba. Ezt a hagyomány tudatot újabban az is erősíti, hogy Tápé népe a Tápai rét fokozatos meghódításával századunkban Leiére is behatolt. A népéleti kutatás sokat vár Lele vonatkozásában is a makai püspöki uradalom gazdaságtörténetének feldolgozásától. A rendelkezésünkre álló, tanítványainktól és magunktól gyűjtött szórványos adatok tökéletesen beleillenek a szegedi táj néprajzi képébe. Századunk második negyedében a környék sokat emlegette, sőt máig idézi a lelei asszony nevét, aki a negyvenes évek elején halt meg: Bödő Rozália, férjezett Fehérné több gyermekes, mélyen vallásos lelei parasztasszony halottlátó hírében állott. Más összefüggésben, a halál hiedelemvilágánál szólunk bővebben róla. A falu magja Borovszky Samu tanúsága szerint Kislele és Nagyiele puszta vohv Ő idézi Pesty Frigyes kéziratából a határrészeket is. Szántóföldek: Borchát (?) Pannahát, Sírhögy, Batida, Kárászos, Ludas, Nagy gyűrűs, Magyaros, Darabhát, Biberéshát, 116 Kálmány L., Gyermekijesztők 31. 117 BorCsan. II, 331. 191
