Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)
CSÓKA kőkorszakbeli leleteiről híres falu a jugoszláv Bánátban. Az ásatások (1908) Móra Ferenc nevéhez fűződnek. A festő halála, későbbi címén Négy apának egy lánya környezeti és emberi háttere Csóka és Tápé között oszlik meg. A regény papalakját Móra a csanyteleki származású Farkas Szilárd csókái plébánosról mintázta, akiről máshol is meghatottan emlékezik. Ő a hőse „Kisforró Zsuzsanna" c. költeményének is. A falu már a középkorban virágzik. A Csanád-nemzetség, később a Telegdi-család birtoka volt. Neve Borovszky Samu szerint nem a csóka madárral, hanem a Csaka régi személynévvel függ össze 47 . Magyarsága a hódoltság elején kipusztult, és szerb lakosság húzódott a helyére. Később elnéptelenedett. A zentai győzelem (1697) után szórványosan ismét szerb pásztornép szállja meg. A kamarától Marczibányi Lőrinc vásárolta meg, és 1782-ben 500 szegedi családot telepít ide, akik részben magán Csókán, részben az uradalomhoz tartozó pusztákon dohánykertészként vernek gyökeret. Ilyen Monostor (1782), Morotva (1782), amely azonban földesúri fortélyoskodás miatt 1832-ben föloszlik, és lakossága a szintén szegedi eredetű Padéra költözik. Ilyen még a Marczibányi Imréről elnevezett Imretelek (1825), 48 amely Sváb Károly későbbi birtokos könyörtelensége következtében a múlt század hetvenes éveiben szintén elenyészik. „E község lakosait — írja 49 Kálmány Lajos — karhatalommal űzette szét az uraság. Mily jogra alapították ottmaradhatóságukat — hogy távozni nem akartak — nem tudjuk." A csókái uradalomhoz tartozott még V'érbica, felújított magyar nevén Egyházaskér (1785), Cërnabara, magyarosított nevén Feketetó (XIX. század legeleje). Mindezeknek a helységeknek emberi sorsáról, népéletéről saját nevük alatt is megemlékezünk. Csak a teljesség kedvéért említjük meg, hogy csókái népünkhöz 1800 táján Baranyából és Tolnából származó magyar családok, sőt kisebb számmal felvidéki szlovákok is csatlakoztak. Ezek valamennyien alkalmazkodnak a szegedi környezethez, eredetükre azonban egyes családnevek máig emlékeztetnek. Ezzel szemben törzsökös szegedi eredetű családok : Bat a, Bálint, Bénák, Bozóki, Bödő, Börcsök, Czöndör, Gera, Kasza, Keszeg, Kónya, Lakó, Márki, Miklós, Ördög, Palatínus, Palotás, Rúzsa, Szeles, Szécsi, Tápai, Terhös, Vas, Vecsernyés. Monostoron: Mása, Savanya, Szekeres. Cernabarán: Géra, Katona, Kónya, Mása, Révész, Vass, Vecsörnyés. Kálmány Lajos 1887—1891 között káplánkodott Csókán. Itt egyrészt a „Szeged népe" harmadik kötetét gyűjti össze, másfelől pedig a nép oldalán állandóan harcban áll a hatóságokkal és az uradalommal. 50 Döbbenetes állapotrajzára itt csak utalni tudunk. Csókáról legújabban Penavin Olga közölt 51 értékes magyar Mátyás-mondákat és meséket. CSÓLYOSPÁLOS. A régi Csólyos és Pálos, öregebb népünk ajkán Pálas puszták tanyásodása nyomán 1945 után egyesített, Dorozsma és Majsa között elterülő tanyaközség. Azelőtt Pálos közigazgatási és egyházi szempontból Majsához, Csólyos pedig Félegyházához tartozott. Az előbbinek megkülönböztetett részei Alsó-, Középső-, 47 BorCsan. II, ill. 48 £7Д JY g9 49 Kálmány II, XIII. 50 Kálmány III, XVII. 51 Penavin O., Mátyás-mondák a Vajdaságból. NK. 1959, 4, Jugoszláviai Magyar Népmesék. UMNGY. XVI. Budapest 1971. 156