Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

1731-ben a tanács Czvility, másként Szabó Mihálynak, Radnai Jánosnak és Nagypál Istvánnak a pálosi határszélen, Tömösváry András és Dejanovics János szenátoroknak pedig Zákányban adott szállásoknak való területeket. Siskóhalmán, talán Nagyszéksós homokján Nagygeczi István és Csizmadia Benedek alapított szállásokat. Podhradszky György főbírónak is megengedték, hogy a Sárkánytelek egyharmadát, Fazekas Ferenc tanácsbéli pedig Soványfáját elfoglalhassa. Bába András a Kerekes homokján, mások pedig Csórván és a Feketehalom körül kaptak birtokfoglalási engedélyeket. Az Alsójárás egy részét a Négyökrü család szállotta meg. Sokáig ennek a nevén emlegették azután a birtokba vett területet.

108 Egy 1739-bol való birtokpörben olvassuk : Tertius Testis Circumspectus Emericus Négyökrü... tudgya bizonyossan és az Attyátul is hallotta, hogy ezen Szegh határiul fogvást, mellynél az oculátát kezdethik, egy völgyecskében levő Rosa nyarossa ( = nyárfása) határigh onnand az fői hányot határok szerint fölső Szegh határigh mégh Török üdőben is a mint hallotta az Attyátul és másoktul is, miútátul fogvást magais emlékezik mint örökös földét Rósa família birta.

im Hovatovább azonban a Város kiköti : Akinek a Nemes Magistratus Teleket vagy valami földet ád, ne legyen szabad nékie Pénzen eladni, hanem vissza adgya a Nemes Városnak ha nem szükséges nékie avagy lakójuk innend elmegyen (1743). Ezzel a rendelkezéssel nyilvánvalóan a termelékenységet és az állandó megtelepedést akarja biztosítani. Már Szabó István is idézi a tanács 1742-ben kiadott rendelkezését: a lakosok által in domibus aut tuguriis vulgo szállás lappangtatott hajdúkat elő kell állítani. 1743-ból egy szabadkaiakkal megörökített vita a következő megszállott helyekről tud a szabadkai határ közelében : Bálint járása, Négyökrü szállása, Feldhoffer szállása.™ A felsoroltakon kívül ismeretes még Bullás szállása (1760).

ш Korán megjelenik azonban már a földvásárlás is: 1725-ben a Kónya-család a Bodótelek (certi Prati, vulgo Bodó Teleké dicti) felét 15 forintért megveszi. A telek pontos fekvése meghatározhatatlan. 1758-ban Hodossy János eladta kaszálóját a rajta lévő épületekkel együtt (foenetum suum cum aedificiis ibidem habitis).

112 Sajnos, a felsőrész szállásainak kialakulásáról alig vannak adataink. Mindenesetre Mária Terézia uralkodásának elején Kaltschmidt Ábrahám térképe (1747) szerint Alsótanyán vagy amint akkoriban nevezték : az Alsóvárosi pusztán 72, Felső tanyán, azaz a Felsővárosi pusztán 65 szállás virágzott. Jegyezzük meg itt röviden, hogy az elnevezéshez híven, a családnevekből megállapíthatóan a kirajzás a két városrésznek zárt, még a középkorban kiformálódott és a hódoltságon is átmentő108 Reizner III, 427. 109 Egy határpör szövegéből. Somogyi Könyvtár B. e. 12. jelzetű kéziratban. 110 1743. szept. 7. tjk. 265. Siquidem Oppidi Sz. Marienses non parva damna circa partem vulgo Balint járása causarent, ideo duo foenilia, utpote vulgo Négy Ökrű Szállása et Feldhoffer Szállása nuncupata loco attacti pascui dabuntur ita ut tantae bonitatis Terra velut Preafatorum foenetum actu ali Possessori Perillustri Dno Judici Georgio Waltbrun ex pascuo Balint járássá excindatur et cujus revisione et exscisione deputantur Perllis Dnus capitaneus Johannes Miller, Franciscus Babarczy, Joannes Barcza. 1743. szept. 13. tjk. 265. C. Fecerunt relationem Magistratualiter exmissi Domini Johannes Miller Capitaneus et Consenatores D. Franciscus Babarczy, Joannes item Barcza, qualiter iidem ad faciem Loci vulgo Balint járássá, et Négyökrü Szállása item Feldhoffer Szállása exeundo, Peripheriam tam attactorum duorum Foenetum occulassent. Et esto quidem attacta duo foenilia majoris quam excissa Pars Pascui Balint járássá essent quantitatis non obstante tarnen eo ut damna per Sz. Marienses hactenus illata imposterum evitari queant, Praefata duo foenilia et Pascuo Balint járássá Perillustris Dominus Judex Georgius Valdbrun remittit et commutât hancque Commutationem Aptus Magistratus approbavit et ratificavit. Ita tarnen ut ex eodem Pascuo Domino Consenatori Josephe Palffi et Stephano Kaszta pro foeneto opta pars excindatur. 111 Inczefi G., Szeged környékének földrajzi nevei 19. 116