Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)
A Város eleinte szívesen adott pusztáin megszállásokra való engedélyt. 103 Ezzel bizonyítani akarta a királyi kamara előtt is e pusztákhoz való Ősi jogát, továbbá a használat tényét. így az 1746. évi tanácsi jegyzó'könyvben olvassuk: Farkas János Csamangó mégh Temesvár vétele (1716) előtt bizonyos szabad földet fogván. 104 A tanács 1720-ban Kara Ferencnek és Simon Mihálynak megengedte, hogy Karateleken levó' szállásaikat továbbra is megtarthassák. 1724. Losoncz Ferenc aliter Molnár Bíró Ferenc eladja a Zákány pusztán lévő telke avagy szállása és majorhelye részét a tanács előtt Temesváry Andrásnak. Ugyanebben az esztendőben rendelkezik a tanács Süveg Mihály és rokonainak Süveg réttye nevű örökölt telke avagy szállása felöl. Ez nyilvánvalóan Átokházán volt, ahol máig ilyen helynevek élnek : Süvegbokor, Süvegerdő, Süveghögy, sőt Süvegrét. 1725. Sárkány János Bojárban lévő bizonyos Teleket praetendálván Kotogány Ferencz és Kotogány Istvántul determináltatott. Az említett, honfoglaláskori magyar leleteiről híres Bojár, Bojárhalom Domaszék egyik része. 1726. Hajdú János úr ennek előtte Tíz esztendővel bizonyos darab földet N femes) Város határán fel fogadott. Kinek is szomszédságában Puskás Gergely és András, úgy Lossoncz András vannak. Levelet kívánván ez eránt Ki adattatik. Más egyezség ebből az esztendőből : Horváth Miklós, Módra Mihály és Módra Gasi bizonyos Szék Sósnál lévő Telek eránt controversiájok lévén így igazíttattak el: hogy ezen esztendőben mint hogy le kaszálták, tehát együt gyücsékfel és oszszák három részre, azután fel gyűjtvén, az földet oszszák három felé és Horvát Miklós a mellyik felérül szereti harmadik részét, azt veheti. Szintén 1726-ban Sovány fa, másként Sárkány telke, továbbá Gelling szállása került kiosztásra. 105 1727-ben a piarista atyák a Háromszájú kút mellett kaptak egy telket örök tulajdonul. 1728-ban Móra Ferencnek, Hódy Istvánnak és Vass Jánosnak adott a tanács „szabadságot", hogy Kereset pusztán proportionate competens helyet szállásnak foglalhassanak. 1729-ben a tanács Bithe János és Börcsök István polgároknak megengedte Móra halmánál terram suam foenile occupare, gazulasque vulgo szállás erigere. 1730-ban Őszeszéken egy kaszálónak birtokba vételére kapott engedélyt Nagy Pál szenátor és helyettes főbíró. Imre Adalbert és Bársony Péter pedig arra nyert jogot, hogy az ismeretlen fekvésű Szotyak kútja nevű kaszálót elfoglalhassa. 10& Ezen a helyen ekkor Kiss Ferencnek, Miller Jánosnak és Puskás Imrének is volt már szállása. Még mindig ebben az évben engedték meg Faragó Mártonnak, Csúri Mihálynak és Király Dömötörnek, hogy a Telek nevű kaszálót megszállhassák. Minthogy Tóth József a szegedi és dorozsmai föld elválasztásakor elvesztette terram suam foenile vulgo szállás nominatum: a tanács más földet ad neki. 107 103 A következőkre nézve Reizner III, 426, 427; Szabó I. 159, 200. Továbbá a tanácsi jegyzőkönyveknek tőlük még nem értékelt adatai. 104 Erről még Öttömösnél is szólunk. 105 SzegSz. II, 415. 108 1730. aug. 26. Tanácsi jegyzőkönyv : Circumspectis Addalberto Imre et Petro Bársony Inhabitatoribus hujus civitatis, certa Terra, seu Foenile, infra Szotyak kuttya situatum, cui a Septemtrione Francisci Kis, civis, ab Occidente Dni Joannis Miller Senatoris a mendie autem Emerici Puska Militaria Foenilia continua junguntur Vicinitate, jure perpetuo confertur. 107 1730. Sept. 16. Circumspectis Martino Faragho Totth et Michaeli Csűri civibus, ad demissam eorumdem Instantiam certe Terra, seu Foenile, vulgo Telek nomitatum, cui ab Oriente Circumspecti Andreáé Zolnay, a septemtrione Circumspecti Joannis Doczy, ab Occidente autem Circumspecti Michaelis Faragho civium Foenilia continua junguntur vicinitate, iure perpetuo datur et confertur. «* 115
