A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)
Horváth Ferenc: Szer plébániatemploma és a település középkori története
Nem lehet kétséges — talán csak a 2. sz. töredék kivétel —, hogy a faragványokat eredetileg is e templomhoz készítették, ugyanis az említett töredéken kívül az itteni faragványok analógiái a monostorból származó leletek között nem fordulnak elő, de emellett szól a kőzetvizsgálatok eredménye is. 27 Ezekből következően kétségtelennek látszik, hogy a plébániatemplom feltárása során előkerült kőanyag a háromhajós templom építésétől függetlenül került itt elsődlegesen felhasználásra. 28 ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI KÉRDÉSEK Románkori falusi templomaink alaprajz szerint történő kronológiai csoportosítása az elért eredmények ellenére nem mentes alapvető ellentmondásoktól. Különösen érezhető ez a félköríves és egyenes szentélyzáródású alaprajzi formák datálásánál jelentkező lényeges eltéréseknél. 29 E kérdést Kozák Károly behatóan elemezte, s arra az eredményre jutott, hogy az íves szentélyzáródású forma a XI-XII. században általános, s hazánkban megelőzi az egyenes záródású tipus széleskörű megjelenését. 30 A szeri plébániatemplom első periódusa datálásához tehát az alaprajzi elrendezés önmagában csak tág időhatárokat adhat a XI-XIII. századon belül. Nem kapunk sokkal pontosabb támpontot a téglaméretek vizsgálatából sem, ugyanis az itt előforduló méretek a XI. század végétől (Kardoskút, 31 Csecstó, 32 Berettyóújfalu, 33 stb.) a XIII. századig fellelhetők (Látrány-Rádpuszta XII. sz., 34 Pusztaszer-Monostor XII. sz., 35 Szeged-Dömötör-torony XIII. sz., 36 Aracs XIII. 25 Szabó L., i. m. 249. ábra., Dercsényi D., i. m. 102. kép. Gerevich T., i. m XXX. 26 Dercsényi D., Az esztergomi királyi palota. Bp., 1975. 32. Uő., Románkori építészet... Bp. 1972. 60. kép. Gerevich T., i. m. XXVI., CIV. Továbbá Pécsre vonatkozóan: uo. CXVIII, CXX/2. 27 Az 1. sz. oszlopfő-töredék anyaga holocén korú édesvízi mészkő, melyet Szojka Jenő ny. mérnök közlése szerint még e század elején is bányásztak a monostortól 1 km-re DK-i irányban levő mélyedésben. A többi töredék anyaga kivétel nélkül szarmata mészkő, a lelőhelye Budapest környékén van. A „márványtöredékek" anyaga Doggerkorú vörös mészkő, melynek előfordulási helye a Gerecse hegység Süttő és Lábatlan közötti része. A háromhajós nemzetségi monostorhoz tartozó kőanyagban több olyan kőzetfajta fordult elő, melyet a plébániatemplomnál egyáltalán nem találtunk (hárshegyi kvarchomokkő, Liászkorú vörös mészkő). Csaknem kizártnak tarthatjuk, hogy a két helyen előkerült kőzetfajták közti különbségek a véletlen következményei, s azt is, hogy a kis falusi templom építéséhez külön hozatták az említett lelőhelyekről a kőanyagot. Ezekből következően feltételezzük, hogy a plébániatemplom első két periódusa építéséhez a háromhajós templom építése előtt idehozatott kőanyagot használták fel. A kőzetminták vizsgálatáért Boda Jenőt (ELTE, Őslénytani T.), Vörös Attilát (MNM), Mucsi Mihályt (JATE, Ásványtani T.) és Révész Istvánt (Szeged, OGIL) illeti meg köszönetünk. 28 Ugyanerre mutat, hogy az előkerült faragványokon egyetlen esetben sem lehetett másodlagos felhasználásra utaló vakolatnyomokat megfigyelni. 29 V. ö., Sz. Czeglédy I.—Koppány T., A balatonfűzfői románkori templomrom. VMMK. II. (1964) 141—160., valamint Koronkay Gy. és Kozák K. tanulmányai. A kérdésre részletesen kitér Éry L, A Látrány-rádpusztai templomrom feltárása és megóvása. VMMK. 6 (1967) 183—195. 30 Kozák K., Félköríves szentélyű templomaink a XI. században. AÉ., 1966. 47—63., uő., A románkori egyenes szentélyzáródású templomok hazai kialakulásáról. Magyar Műemlékvédelem. III (1966). 111—132., Uő., Églises a abside en hémicycle dans la Hongrie du XI e s. AAH. XXV (1973) 177—204. 31 Méri L, Rég. Füz., IL 12/a (1964) 7. 32 Foltiny I.— Korek /., A csecstói középkori templom és temetők. Alf. Tud. Int. É. I. (1944— 45). 169. 33 Mesterházy K., Bizánci keresztény nyomok Berettyóújfalu határában. AÉ. 96 (1969) 92. 34 Parádi, N.. A Hács-Béndekpusztai Árpád-kori edényégetőkemence. AÉ., 94 (1967) 22. 35 Közöletlen, a SzMFM-ban. 36 Cs. Sebestyén K., A szegedi Szent-Demeter templom bontása. Dolgozatok. 1925. 67. 359
