A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)
Horváth Ferenc: Szer plébániatemploma és a település középkori története
sz. 37 stb.). Egyedül arra utalhatnak, hogy a templom nem a legkorábbi XI. századi építmények sorába tartozik, hiszen itt nem fordultak elő a Dél-Alföldön e korszakra jellemzőnek látszó 24-26 x 13-16 x 3,5-5 cm-es méretű téglák (Kardoskút, 38 Mezőkovácsháza, 39 Kaszaper, 40 Pusztaszer-Monostor, 41 stb.). Az első periódus építése idejét — mint azt a későbbiekben látni fogjuk — csak a különböző megközelítésből nyert adatok egyeztetésével határozhatjuk meg. Az 5-8. sz. faragványok — melyek a torony ikerablakához tartoztak, a XIII. század elejére datálják a második periódus építését.^ 2 A homlokzati torony hozzáépítésével ekkor alakult ki a három legszükségesebb sejtből álló jellegzetes árpádkori templomtipus : a nyugati oldalon álló torony, a szélesebb, de alacsonyabb hajó, melyet a sík mennyezet fed és félköríves alacsonyabb, keskeny apszis zár. 43 Az utolsó, jellegzetes későromán-koragótikus templomalaprajz 44 , az első perióduséval szemben, már több útbaigazítást ad a datáláshoz. A sokszögzáródású szentély hazánkban már a XIII. század elején megjelent, s a XIV. század első felében kiszorította az előző, egyenes záródású formát. 45 A korai gótika hatása a falusi templomépítészetben azonban nem sokáig változtatott a megelőző korszak alaprajzán „csak a megnyúltság, a szentély sokszögű záródása árulja el az új stílust". 46 A támpillérek nélküli, poligonális szentélyű alaprajz már jól datálható példák alapján mondható korábbinak, mint az ugyanilyen elrendezésű, de támpillérekkel kombinált megoldás, mely a falusi templomok esetében a XIV. századra mutat, s tömeges elterjedésük a XV-XVI. századi későgótika korára esik. 47 Csehszlovákia területéről XII. század végi — XIII. század eleji párhuzamokat ismerünk (Prága, Vinec), 48 a magyarországi analógiák közül Velemér, 49 Berhida, 50 Budajenő, 51 Nagyvázsony, 52 Somlószöllős, 53 Csenger, 54 Kisgutor, 55 Somorja, 56 megbízható datálása ismeretében a XIII. század végére tehető e tipus elterjedése. Ez egyrészt a tatárjárást követő újjáépítések biztosította kedvező lehetőségek, másrészt a XIII-XIV. századi 37 Uo., 68. 38 Méry /., i. m. 7. 39 Bálint A., A mezőkovácsházi középkori település emlékei. Dolgozatok. XV. (1939) 147. 40 Uő., A kaszaperi középkori templom és temető. Makó, 1938. 167. 41 Közöletlen. MFM. Régészeti Adattára Szeged. 42 A faragványok meghatározásához nyújtott segítségért Marosi Ernőnek tartozunk köszönettel. 43 V. ö., Dercsényi D., Románkori építészet Magyarországon. Bp. 1972. 199. 44 Sz. Czeglédy I.—Agosházy L., Berhida középkori temploma. VMMK. 6. (1967). 224. 45 Kozák K., Győr-Sopron megye középkori egyenes záródású templomairól. Arrabona. 7 (1965) 154. 46 Lux G., Középkori eredetű evangélikus templomok és templomerődök. Bp., 1944. 161. 47 Kiss A., A balatonfüredi templomrom részleges feltárása. VMMK. 2 (1964) 164., Sz. Czeglédy I.—Agosházy L., i. m. 224—225.; Kozák K, i. m. (Arrabona, 1965) 133—156. 48 Wirth, Z.—Müllerová, A., Architektúra v ceském národnim dedictví. Praha, 1961. 49,, Merhautová, A., Romanische Kunst in Polen, der Tschechoslowakie, Ungarn, Rumänien, Jugoslawien. Prague, 1974. 148. 49 Entz C, Gótikus építészet Magyarországon. Bp., 1974. 203; A. Kozák É., A veleméri r. k. templom kutatása. Magyar Műemlékvédelem 1971—72. 229—237. 50 Sz. Czeglédy I.—Agosházy L., i. m. 224. 51 Pest megye műemlékei I. Bp., 1958. 267. 52 Sedlmayr /., A nagyvázsonyi református templom helyreállítása. Műemlékvédelem 6 (1962) 1—7. 53 Sz. Czeglédy I.—Agosházy L., i. m., 224; Koppány T., A somlószöllősi r. k. templom helyreállítása. Magyar Műemlékvédelem. 1971—72. 207—225. 54 Czeglédy I.—Sedlmayr J., A csengeri református templom. Magyar Műemlékvédelem 1967— 68. 79—92. 55 Mencl. V., Stredoveká Architektúra na Slovensku (Praha-Presov) 1937. 306. 56 . U. o., 302. 360
