A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)

Tóth Ferenc: A makói rév és híd

templom és komp fenntartását. „így lett hűbérese a városnak a falu, és hűbérura a város a falunak."

47 A megegyezés szerint Tápé őslakosai mentesültek a révbér fizetése alól.

48 FAHÍD A hídépítés egyik közvetlen előzményének a szebeni útvonal kiépítését tekinthetjük. Ez 1853-ban vetődött fel állami szinten, de abban nem döntöttek, hogy az útvonal a bánáti oldalon Csanádnak vagy a Maros jobb partján Makót érintve haladjon-e. Makó város 1864. januárjában olyan ajánlatot terjesztett elő, ha az állami út a városon haladna át, magukra vállalják a tervezett hídig az út kiépítését. Ezzel a felajánlással sikerült Makó javára megnyerni a felsőbb szerveket.

49 Az útépítés érdekében a mai Szegedi utca végét kisebb kisajátításokkal szélesíteni kellett, a tehénjárási gazdaságtól csereingatlanért Baranyastól a Marospartig meg kellett szerezni egy 24 ölnyi széles földsávot az új út nyomvonalában és töltést kellett építeni a tervezett hídig , ahová ötezer köböl földet építettek be. Az állandó híd felállításának eszméjét Zsivora György főispán 1861. március 28-án tartott megyei bizottmányi ülésen vetette föl elsőnek. Miután ezt az indít ványt a megyei közgyűlés elfogadta,fölterjesztették a Helytartótanácshoz, amely érdemi ügyintézés helyett azt válaszolta, hogy Csanád és Torontál megye ezt együtt intézze el. A két szomszédos megye viszont — megfelelő utasítás és támogatás hiányában — nem tudta leküzdeni provinciális korlátait. Az ügy tehát holtpontra jutott. Csak három év múlva sikerült a városnak áldozatok vállalása mellett (útépítés) a figyelmet újra a hídra terelni. A város 1866-ban a híd felépítése ügyében a közmunka és a közlekedési miniszterhez esedezik, előadván, hogy vagy „a tisztelt zombori Rónay-család, mint révtulajdonos kötelességévé tenni méltóztassék, vagy pedig, ha ez annak felállításától vonakodnék, hogy Makó város azon ajánlatát, miszerint a vám jövedelemnek a városra leendő átruházása mellett — a hidat saját költségén elkészíteni késznek nyilatkozott — kegyes figyelmébe méltatná."

50 A folyamodvány további részében már határozottan leszögezi, hogy a nép ezrei által óhajtva várt híd építését „egyes család önkényileg ne akadályozza."

51 Hosszas alkudozás után — felső közvetítéssel — a városnak sikerül megegyezésre jutnia a Rónay-családdal a kiváltságos révjog megváltását illetően. A szerződés értelmében „a zombori Rónay-család eladja, illetve megváltás alá bocsátja Kiszombor község és Makó mezőváros között fennálló királyi kiváltságos révjogát a Nagyméltóságú M. Kir. Közmunka és Közlekedési Minisztérium közvetítésével

52 a magas állam javára negyvenezer forintért örök időkre, a rév helyett egy álló hídnak felépítése céljára, aképp-, hogy ezen eladási illetőleg megváltási árnak felerésze, úgymint húszezer forint legfeljebb f. év május l-ig, másik felerésze pedig, úgymint húszezer forint, a most érintett álló hídnak befejeztekor, de mindenesetre annak közforgalomnak leendő átadása előtt az eladó családnak alulírott zombori Rónay Móricz kezeihez készpénzben minden hiány nélkül kifizettessék... Mindaddig a 47 Délmagyarország 1933. július 9. 48 Délmagyarország 1927. július 20. 49 MVL Fahíd kigyűjtött iratai: Boros Sándor emlékirata. 50 MVL kgy. jzk. 1871. 864. 51 U. o. 52 MVL kgy. jzk. 1868. 566. 39