A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)

Tóth Ferenc: A makói rév és híd

zombori család a királyi révjogot folyton használandja azzal járó minden jövedelmeket élvezendi, azon esetre, ha az említett álló híd bármi okból akár hosszú időn át, akár soha létre nem jönne, a vétel illetve a megváltási árnak az eladó családot minden körülmények között megillető s a fent meghatározott idő határa után bármely hazai bíróság előtt sommás eljárás útján behajtható és húszezer forintból álló első felerésze az eladó családtól visszakövetelendő nem lesz."

53 A makói marosi fahíd terveit az eszéki Dokiéin és Fia cég készítette és a Közlekedési Minisztérium hagyta jóvá. Ugyanakkor a minisztérium örök időkre Makó városának ajándékozta a vámszedési jogot. A híd építésére a városnak egy fillérje sem volt, ezért eredetileg részvény vagy vállalkozás útján kívánták megvalósítani. Közben már tárgyalásokat folytattak az 5. Pályázati hirdetés a fahíd építésére. Hon. 1868. október 29. egyik vasút-társasággal is, hátha sikerül rájuk ruházni az építkezést. Posonyi Ferenc polgármester — a nehéz helyzetre való tekintettel — kölcsön felvételére is gondolt. A város 1868-ban tette közzé az építési pályázatot (5. kép). Ezek szerint a 140 öles híd részint kemény, részint fenyőfából készítendő, amelyet a vállalkozó saját költségén és anyagból lévén köteles elkészíteni, ezért „nekije a város a híd jövedelmét fogja meghatározandó vagyis kialkudandó határidőre által adni."

54 Mivel a felhívásra vállalkozó nem ajánlkozott, felvetődött a vashíd építése is. A hídépítés ügyében létrehozott bizottság igen komolyan foglalkozott ekkor a vashíd gondolatával. A resicai vasgyár pl. három és fél hónap alatt szolgáltatta volna a vasanyagot.

55 A legeredményesebb tárgyalások Lázárini mérnökkel folytak, aki le is utazott a helyszínre; javaslatba hozta a dróthíd-tervet is.

56 A város — nehéz anyagi 53 MVL A fahíd kigyűjtött iratai. 54 MVL A marosi fahíd építése. Kigvűjtött iratok. 55 MVLkgy.jzk. 1876. 198. 56 MVL. kgy. jzk. 1876. 217, 244. 40