A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)

Horváth Ferenc: Die Pfarkirche von Szer und die Geschichte der Siedlung im Mittelalter

területén elhelyezkedő település viszont egészen összezsugorodott. 1553-ban a szegedi nahie-be tartozó Szeren 56 fizető és 36 nem fizető, azaz 92 házat írtak össze, de megjegyzésként ott szerepel, hogy lakosai „elfutottak".

166 A település végső pusztulása az 1500-as évek végén következett be, hiszen a XVII. század elején már Pusztaszer, Pusztaszer, Praedium Zer-ként szerepel leggyakrabban,

167 s ez egyben élete végét is jelzi. * A fentiekben egy középkori templom ismertetése kapcsán megkíséreltük egy olyan település történetét felvázolni, melynek élete folyamatosan töltötte ki a honfoglalás és a török hódítás közti időszakot, s így alkalmas a középkori falusi, illetve mezővárosi fejlődés egyes kérdései vizsgálatára is. Törekedtünk valamennyi fellelhető — közölt — régészeti és történeti adat felhasználására, valamint a Pusztaszerrel foglalkozó irodalom vonatkozó részeiben az elmúlt másfél évszázad alatt történt adattorzulások korrekciójára. Úgy véljük, hogy e hiányos s csak egyes mozaikkockákból kibontakozó vázlatos történeti kép is érzékelteti a település teljes feltárásának szükségességét: további hasznos régészeti adatokat nyerhetnénk egy olyan középkori település szerkezetére vonatkozóan, melyben a honfoglaláskori településformától a XV-XVI. századi alföldi mezővárosig még ma is alig ismert települési rendszer lenne fejlődésében követhető. DIE PFARRKIRCHE VON SZER UND DIE GESCHICHTE DER SIEDLUNG IM MITTELALTER von Ferenc Horváth Parallel zur Erschliessung des von Szeged in etwa 27 km Entfernung gelegenen mittelalterlichen Klosters von Szer erfolgte auch die Freilegung der Grundmauern der ehemaligen Gemeindekirche, die sich drei Bauperioden zuweisen lassen. Im Gange der Erschliessungsarbeiten ist auch ein Teil des umliegenden Friedhofs gefunden worden. Die Charakterisierung der einzelnen Bauperioden der Pfarrkirche konnte anhand verschiedener Fundgegenstände, wie Schnitzereien und anderer Grabgegenstände, ferner durch Vergleich der Grundrissformen und zur Verfügung stehender geschichtlicher Beläge durchgeführt werden. Es wird auf Fragen, wie letzte Bauform der Pfarrkirche

—• polygonale Apsis, ein als selten geltender Westchor, gestützt auf einen Mittelpfeiler — und ihre baugeschichtlichen Konsequenzen eingegangen. Im zweiten Teil schildert der Verfasser die Geschichte von Szer im Mittelalter; die Siedlung bestand von der Landnahme der Ungarn an bis zur Türkenzeit ununterbrochen fort — so bietet ihre Geschichte die Möglichkeit, die hiesigen Erfahrungen bei der Forschung der Entwicklung ungarischer Siedlungen im Mittelalter zu verwerten. 166 Velics-Kammerer., Magyarországi török kincstári defterek. Bp., 1890. IL 145. 167 Hornyik J., i. m. 146, 152, 158, 160. 374