A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)
T. Knotik Márta: Táblácskás szövésű szalag-töredékek
A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1974—75/1 TÁBLÁCSKÁS SZÖVÉSŰ SZALAG-TÖREDÉKEK T. KNOTIK MÁRTA (Szeged, Móra Ferenc Múzeum) Ópusztaszer határában, a kápolnai erdőben a szeri plébániatemplom maradványainak feltárása során 1 Horváth Ferenc 1974 szeptemberében számos sírt is talált a XIV-XV. századból. Ezek közül kettőben és egy szórvány leletben maradtak ránk textil-töredékek 2 . Ezek közül egyes darabok nagysága és kitűnő állapota nagyban megkönnyítette a szövés pontos vizsgálatát. A 38. sz. sírban, a vékony anyagú és kékes-zöld korrózióval borított bronz díszekből kétféle van: kerek és kettős liliom alakú. E bronz díszekben apróbb, az övcsat két lapja között és a szórvány leletben pedig nagyobb méretű textília maradt meg. A pár milliméteres textil darabkákat a fémdíszekben mindig a szögecsek körül találjuk, hiszen ezekkel erősítették egymáshoz a bronzot és a textilt. Az első kerek fémdísz (1) belsejében a szögecselés körül elhelyezkedő apró textiltöredék 3 felülete sima kötésű kötöttanyagra emlékeztet. A következő lelet (2) a kettős liliom alakú bronzdísz három töredékéből áll. A textília itt is a szögecset veszi körül, felülete az előzőével egyezőenk látszik. Az ötös számú (5) leletben a kerek és kettős liliom alakú fémdísz hét darabjának mindegyikén ott a szögecs és körülöttük, az előző két leletnél leírt felületű textil-maradványok. Szövésükhöz felhasznált fonalak kívülről halványzöldre színeződtek, de jómegtartásúak. Ezeken a darabokon még határozottabb a textília kötött anyagra emlékeztető felülete (1. kép). Ezek közül a leletek közül a kettős liliom alakú véreteket a szögecselésen kívül még fel is varrták. Rögzítésük a fémen látható lyukakon keresztül, kétszeresen-háromszorosan áthaladó lencérnával történt (2. kép). Az övcsat (6) összeszegecselt két fémlapja közül a textíliának (3. kép) 2x2,5 cmes darabja került elő. A textil szövésének vizsgálata elsősorban ezen a darabon vált lehetővé, bár a töredék eléggé elszíneződött. Itt a textília soronként szétvált, néhol megmutatva, hogy a sorokat keresztszálak kötik össze. Az övcsatból kikerült textildarabkán huszonegy ilyen sort számoltunk meg. A sorok sávolyozottságot mutatnak és minden második sor sávolyozottsága ez előzőével ellenkező irányú. A következő szórványleletből származó 1,5x2 cm nagyságú textil darab felülete már az első pillanatban egyezőnek látszott az övben megmaradt töredék felületével (4. kép). Itt tizenkét sort találtunk egymás mellett. A textil halványzöld, felületi elszíneződése nem érintette a fonalak fehérségét. A textil rugalmassága és állapota lehetővé tette, hogy a láncokat lecsúsztassuk a vetülékről. Azonban ez a művelet láncfonalanként nem ment, mivel egy-egy láncsor, ill. -köteg csak egyszerre mozdult. E kötegeket a közöttük megbújó vetülékfonalak tartják össze. Láncnak és vetüléknek egyaránt lenfonalból készített cérnát használtak 4 . Egy köteg négy cérnából ill. láncfonalból áll, mely láncfonalak kötési sorrendje állandóan változik. A négy cérna mint den bevetésnél egy képzelt spirál mentén egymásután elfordul (5. kép). Ezért mozdulcsak egyszerre a köteg, amikor a vetülékről lecsúsztattuk és ezért mutatott sávolyozott1 Horváth F., Szer plébániatemploma... MFMÉ 1974—75/1. 343. 2 Ásatásból előkerült textiliákról lásd szerzőtől: A szabadkígyósi X. századi sírok textilmaradványainak vizsgálata. Békés Megyei Múzeumok Közleményei 1. (1971) 105. 1. és A gádorosi ásatásból előkerült lószerszámdíszek felvarró-fonalainak vizsgálata (kézirat). 3 A textíliák anyag- és sodratmeghatározását Készei Péter (Szeged, JATE) végezte. 4 A cérnázás két vagy több fonal egyesítése. A cérnák Z vagy S sodratúak. A sodrat általában ellenkező irányú a cérnát alkotó fonalak sodrás-irányával, de meg is egyezhet vele. 375
