A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)
Tóth Ferenc: A makói rév és híd
Időközben az átkelés helye is megváltozott. Gázlóra — a természeti viszonyoknak megfelelően — nyugalmas, szétterülő folyószakaszon bukkanhatnak. A város alatt a Maros az erős kanyarok következtében igen gyors folyású volt, ide csak azután helyezhették az átkelőhelyet, amikor már dereglyés rév működött. Az 1805. évi térkép Baranyásnál, a mai Révész utca közelében tünteti föl. Mivel a révecske kizárólag személyforgalmat bonyolított le, az esetleges kocsiforgalom céljára alacsony vízállás mellett valószínűleg továbbra is a gázlót vették igénybe. A Helytartótanács 1840-ben indítványba hozza Makó és Szeged között a Maros bal partján egy új postaútvonal kiépítését. Ehhez a Maroson Zombor és Makó térségében egy olyan révre van szükség, „amelyen mind az ordinális, mind a sebespostát... nappal és éjjel minden hátráltatás nélkül átvihessék, maga a rév pedig szelek ellen erős kötél által" biztosíttassék. 20 A Helytartótanács levelére a megye a rév akkori állapotáról nem túl bíztató jelentést tud adni. Leírják, hogy az átjárást a Túri Tódor-család igen régi időktől fogva egy kötél nélküli komp által eszközli, „itt tulajdonképpen rév nincs, hanem csak átjárás". Mindaddig nem tud érdemi intézkedést tenni, „míg a szomszédos makai és zombori uradalmak eggyike vagy közösen mindketteje királyi kiváltság mellett az érdekelt átjárásra rendes révjogot nem nyerendenek". 21 Lonovics László püspök az itteni rév jövőbeli jelentőségét nem ismerte föl, de a kiszombori Rónay-család annál inkább. Csanád és Torontál vármegyék között 1845-ben a marosi folyamszabályozás kapcsán kötött egyezkedés egyik pontja alapján a püspöki uradalom lemond a rév használatáról. 22 A Rónay-családnak — több mint fél évszázados eredménytelen kísérletezés után — sikerül 1846. pünkösd hava 28-án kiváltságos királyi révjogot szereznie. Köteles komp A Maros szabályozása miatt a rév helyét is meg kellett változtatni; a makói oldalon a lúdvári erdő mellé tették át, a folyó azon szakaszára, ahol megmaradt az eredeti széles folyómeder (3. kép). A révhez vezető út a mai Gőzmalom és Liget utcán át a strand felé vezető út volt, maga a rév az ún. Kovács-tanya közelében állt. Az út mentén az ártérben kiépültek a fakereskedők elárusító helyei és a mészégető kemencék. A part közelében állt a révkocsma és Csolnakosi Dienes révész lakása (4. kép). A bánáti oldalon a Rónayak saját birtokukon kastélyuk mellől egy 12 öles utat nyitottak, melyet ma Régi makai útnak neveznek. A Rónay-család az átkelést korszerűsítette. Köteles révszabadalmat vásárolt, és ezzel biztonságosabbá tette a közlekedést. A rév felszerelése állt egy 1200 forintos kompból és egy 80 forintot érő ladikból. Az évi kötélszükségletük 60 forintot tett ki, az evezőké pedig 7-et. Ebből az összegből következtetni lehet a komp nagyságára, ugyanis 14 ladik előállítási költsége megegyezik egy kompéval. Az akkori becslések szerint a komp és a ladik 10 esztendő alatt használódik el. A révnél 2-2 legény dolgozott évi 120-120 forint bérért és egy biztos , aki 350 forintotkapott. 23 A Rónay-család kérésére Torontál vármegye megállapította az 1. sz. táblázatban feltüntetett vámtarifát. 20 Csongrád megyei Levéltár (továbbiakban Csml) Csanád megyei kgy. jzk. 1840. 1155. 21 U. o. 22 Balku Gy. idézett emlékirata, de ő az egyezkedést tévesen 1839-re teszi. 23 MVL Az állandó híd tárgyában tartott 1868. április 17-i értekezlet. A marosi fahíd kigyűjtött aktái. 30
