Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)
lővárosában, Szegeden is töltött. 29 Itt tartózkodása alatt előkereste fiatalkori alkotásaiból egyetlen meglevő szobrát, egy kislányfejet, melyet 1905-ben Szegeden mintázott, és budapesti kiállításán szereplő párizsi művei között — az indulást demonstrálva — ezt is bemutatta. Pár nap múlva visszatért Párizsba. Itt hagyta azonban Szegeden egy pompás szobrát, a „Táncosnő" с alkotását, mely csupa báj és fiatalos sodrás. 30 Az utóbbi években készült műveiről („Szemérem", „Csók," „Szédület"), az egykori párizsi kortárs-barát, Bölöni György írja: „...meggondolással, töprengésekkel, nagyon nagy átérzéssel születtek... mély szobrászkultúra ömlik el rajtuk... Igen, Csáky, az... avantgardista, akinek alkotásait sok fázisában ismertem, már mindenképpen klasszikussá vált." 31 1963 nyarán, egy légből kapott hír nyomán Csáky halálhíre terjedt el Magyarországon, melyet a mester maga cáfolt meg. A tévedést a sajtó is korrigálta. 32 Ha visszatekintünk Csáky József eredményekben gazdag pályafutására, elmondhatjuk, hogy Csáky Szegedről elkerülve meghódította a művészet világát, és ismert, jelentős szobrásszá lett. Igazolja — többek között — ezt a Les Lettres Françaises 1963 februári száma is, mely a kiváló magyar származású szobrász alkotómunkásságát hosszú cikkben méltatta. Nyolcvanadik születésnapja alkalmából pedig — 1968 tavaszán — a neves művészt a hazai lapok és folyóiratok is köszöntötték. 33 Életművéről — önéletrajzának felhasználásával tervezett — magyar kiadvány megjelenését azonban már nem tudta megérni, 1971 májusában Párizsban elhunyt. 34 „Emlékek a modern művészet nagy évtizedéből (1904—1914)" című memoárja (melyet Bor Pál, Szabó Gabriella és Szelesi Zoltán írásai egészítettek ki), amint a dátumok is jelzik, Csáky József pályájának első — vagyis legfontosabb — dekádját öleli fel. Ebből — többek között — kitűnik, írja Németh Lajos, hogy Csáky „...Párizsban megismerkedett az ott tanulmányokat folytató haladó magyar művészekkel, a Nyolcak tagjaival, akik ugyancsak a kor avantgárdé irányai felé orientálódtak. Csáky 29 5 e . /. (Sz. Simon István): „Meglepetéseim végtelenül kellemesek." Csáky József világhírű szobrászművész 51 év után Franciaországból Szegedre látogatott. Délm. 1959. aug. 28. 30 Csáky József: „Táncosnő" с féléletnagyságú, ólomötvözetből készült szobrát Szeged Város Tanácsa vásárolta meg 1959-ben. A szobor a szegedi Klauzál teret díszíti. 31 Csáky József szobrászművész — Párizs — kiállítása—1959. augusztus — a Kulturális Kapcsolatok Intézetének kiállító termében. Budapest. Katalógus. 6. old. Képekkel. Bev. : Bölöni György. 32 Művészet (hír), 1963. júl. 7. sz.; Szelesi Zoltán: A Tisza-parti város fiaként... Délm. 1963. aug. 25.; Csáky József levele Pogány Ö. Gáborhoz. Párizs, 1963. X—12.; Lökös Z.: i. cikke.; Szelesi Zoltán: Levél Csáky Józsefnek Párizsba. Művészet, 1964. 3. sz. 35—36. 33 A modern szobrászat forrásainál. Les Lettres Françaises, 1963. febr. 27. No. 966.; Azt ezt követő években Csákyról írt még: Murányi Kovács Endre: Két párizsi művész műtermében (Csáky József és Gerthler Tibor). Tükör, 1965. febr. 5. sz. ; Bajomi Lázár Endre: Szegedről indult. Tükör, 1966. nov. 45. sz. Itt említjük meg Bajomi Lázár „A Montmartre" с. könyvét, amelynek „A szobrászat magyar Picassoja" с fejezetében Csákyról ír. Bp. 1967. 211—213.; Bajomi Lázár Endre: Egy Párizsban élő magyar szobrászművész nyolcvanadik születésnapja. Magyar Nemzet, 1968. márc. 19.; Szintén Bajomi Lázártól való az a Csáky halálát cáfoló glossza (B. L. E.: Szándéktalan emberölés. Élet és Irodalom, 1968. 15. sz. 10.), amelyben elmarasztalja a Művészeti Lexikont, mert e szerint — a még élő — Csáky József 1963-ban elhunyt. ; (Szelesi Zoltán) Sz. Z.: Csáky József 80 éves. Tiszatáj, 1968. márc. 3. sz. 268.; Dévényi Iván: Csáky József 80 éves. Vigília, 1968. márc; Ezt követően Csákyról írt még Dévényi Iván: Magyarok a századeleji francia képzőművészetben. Látóhatár, 1969. május—június. 5—6. sz. 568—573.; Péter László: Csákyról se feledkezzünk meg! Délm. 1969. aug. 8.; Tóth Sándor: Ideális hely a „Táncoslány"-nak. Délm. 1969. szept. 2.; Borsos Miklós: Visszanéztem félutamból. Bp. 1971. 310—311.; Molnár Sándor: Párizsi séták Csáky Józseffel. Művészet, 1972. máj. 5. sz. 13—15.; Laczó Katalin: Csáky József. Szegedi Műsor, 1973. máj. 2—3. 34 Csáky József magyar származású szobrász Párizsban 83 éves korában elhunyt. Népszabadság, 1971. máj. 5.; H. J.: Csáky József halálára. Délm. 1971. máj. 6.; Molnár Géza: Párizsban meghalt egy magyar művész... Népszabadság, 1971. máj. 22.; Bodri Ferenc: Csáky József (1888—1971), Művészet, 1971. aug. 8. sz. 23.; Bor Pál: Emlékezés Csáky Józsefre. Látóhatár, 1973. március. 227—• 230. 7* 99
