Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

Lászlóval, Somlyó Györggyel. Együtt dolgoztam a drága emlékű Devecseri Gáborral, Kassákkal, Pabló Nerudával. Az utóbbi években egyik legkedvesebb munkám volt a békéscsabai Kner-nyomda esztétikai kiképzése és a gyomai Kner Múzeum rendezése, melyen két évig dolgoztam."

79 A negyedik szegedi születésű, Budapesten élő művész, Király Sándor (1932—), az Iparművészeti Főiskolát 1957-ben végezte el, ahol Miháltz Pál és Z. Gács György voltak a mesterei. 1958-tól ő is a főiskola egyik tanára, ahol a művészi oktató-nevelő tevékenységen kívül tudományos kutató munkát is folytat. Szegedi bemutatkozására 1968 októberében, az itteni Képcsarnokban került sor.

80 Király szegedi tárlatán különféle technikájú grafikákat, gobelineket és főleg zománcképeket szerepeltetett. Ezek nemcsak műfajbeli variálásukkal keltettek változatosságot, hanem ábrázolásbeli sokrétűségük is színesnek, érdekesnek hatott. Itt kiállított alakos kompozícióit táj- és városrészleteit linó, valamint alumínium metszetekben oldotta meg. Ezek közül figyelmet keltettek a Vietnami-sorozatba tartozó lapjai. Dekoratív faliszőnyegein, a geometrikusán vagy ritmizáltan elhelyezett színfoltok választékosan csengtek össze, híven tükrözve alkotójuk elméleti és gyakorlati jártasságát a kolorit világában. A főiskolai növendékeit nyári stúdiumra Szegedre hozó Király Sándor is elősegíti, hogy Tisza-parti városunkban az iparművészeti kultúra mindinkább kifejlődjék. Ebben a vonatkozásban jó szolgálatot tesznek a Képcsarnok Vállalat helyi iparművészeti rendezvényei, melyek közül a szegedi születésű Puskás Imre (1933—) Kovács Éva keramikussal 1970 júliusában közösen létrehozott itteni faliszőnyeg és kerámiai kiállítása figyelemre méltó volt.

81 Puskás az Iparművészeti Főiskola textil tanszakán, Molnár Béla irányítása mellett 1958-ban szerezte meg textilművészeti diplomáját. Az ezt követő években a kötő-hurkoló-iparban mint anyag- és modelltervező dolgozott. 1962-től önálló alkotói tevékenységet folytat. Számos hazai — köztük országos — kiállításon és külföldi iparművészeti rendezvényen vett részt. Szegedi önálló bemutatkozó tárlatán parasztalakokat megjelenítő subaszőnyegeivel feltűnést keltett. Ezenkívül színárnyalatokban gazdag faliszőnyegekkel („Zöld lomb", 1970.) szerepelt, melyek fémesen csillogó szálaikkal a szokásosnál dekoratívabb hatásúak voltak.

82 A szobrász Mészáros Dezső (1923—) szintén Szegeden született. „Nehéz sorsa — olvashatjuk első itthoni önálló kiállításának katalógusában — ifjúkorában megakadályozta abban, hogy szabályos iskolai pályát járjon végig. 13 éves korától kétkezi munkás, mestereknél inaskodik, vagy gyárakban dolgozik. 1946-ban véletlenül — ha lehet ilyesmit véletlennek minősíteni — jófajta agyagot talál, s szinte játékból mintázza első portréját, a szomszédasszonyt. A váratlan eredmény végképp eljegyzi a szobrászpályával."

83 Mészáros szegedi ifjúkora után, 1948-tól a Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol Beck András, Kisfaludy Stróbl Zsigmond és Pátzay Pál mellett vált szobrászművésszé. 1956-ban Derkovits-ösztöndíjas lett, 1966-ban pedig 79 (Tandi Lajos) T. L.: Grafika, irodalom, könyvművészet. Beszélgetés Kass János grafikusművésszel. Délm. 1973. dec. 21 80 Király Sándor: Szeged, 1968. Katalógus. Bev.: Pogány Frigyes.; Szelest Zoltán: Király Sándor tárlata Szegeden. Tiszatáj, 1968. dec. 12. sz. 1161.; Dér Endre: Király Sándor kiállítása a szegedi Képcsarnokban. Művészet, 1969. jan. 1. sz. 40. ; Dvorszky Hedvig: Király Sándor festőművész kiállítása Szegeden. Művészet, 1968. ápr. 4. sz. 45. 81 Puskás Imre textiltervező iparművész kiállítása. Képcsarnok. Szeged, 1970. júl,—aug. Katalógus. 82 (Akácz László) A. L.: Kovács Éva és Puskás Imre kiállítása. Délm. 1970. júl. 18.; Laczó Katalin: Kiállítási napló. Tiszatáj, 1970. okt. 10. sz. 987—989. 83 Mészáros Dezső szobrászművész kiállítása. Bp. 1970. nov. Katalógus. Ady szobra a Pantheonban. Délm. 1969. jan. 26. 224