Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

mantikus stílusban épült a hatvanas évekből való Zsótér-kúria és a Vajda-ház, ahol később Balázs Béla lakott, továbbá az Eisenstadter-ház {Hoffer Károly, 1870.). Itt szólunk a klasszicista megjelenítésű — történelmi emlékekhez köthető — Kárászházról (1845), és a Hild József (1189—1867) által kialakított „Régi Hungária Szálló"ról (1867—68), mely ma a Magyar Tudományos Akadémia szegedi bizottságának székháza. Végezetül a Dugonics téri központi egyetem épületét, az egykori reáltanodát {Sklanitzky Antal—Arleth Ferenc, 1873.), valamint a koraeklektikus „Új Zsótér-ház"-at (1873) említjük meg, melynek falai között Tisza Lajos és bizottsága irányította Szeged árvíz utáni újjáépítését. A fejlődés kulturális és művészeti téren is újabb haladást mutat. A Pesti Műegyletnek Szegeden 1860-ban közel száz tagja van.

42 A városi tanács 1861-ben Barabás Miklóssal (1810—1896) Klauzál Gábor portréját, Canzi Ágost (1808—1866) osztrák festővel pedig Deák Ferenc arcképét készítteti el. Kovács Mihály után Jakobey Károly (1825—1891) 1870-ben megfesti a szabadságharc szegedi hősét, a győztes szenttamási vezért: Földváry Sándort. 1872-ben Than Mórral (1828—1899) a városi tanács Horváth Mihály történetírót festette meg. E képek utóbb a Móra Ferenc Múzeumba kerültek. Feljegyzésre méltó esemény, hogy az Országos Képzőművészeti Társulat 1874ben rendezte első szegedi kiállítását.

43 Gerster Károly: „Fekete ház". Izsó Miklós—Huszár Adolf: 1857. Szeged Dugonics András szobra. 1876. Szeged, Dugonics tér 42 SzH I860, nyárelő 10. 43 SzH 1874. jún. 10., jún. 17.; szept. 18., szept. 20., szept. 23.. szept. 25., szept. 27., szept. 30.: okt. 2., okt. 16. 29