Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

tikái gyakoroltak nagy hatást. A következő év, 1905 tavaszán mindketten hazatértek, és Brummer ezután a nagybányai művésztelepre került,

15 majd utána Budapesten, illetve Szegeden dolgozott. 1907-ben Cs. Joachimmal ismét párizsba utazott. A francia fővárosban — mint általában az idegen művésznek — sokat kellett a magyaroknak is küzdeniük, hogy pályájukon előre haladhassanak. Az ösztöndíj nélkül élő Brummer József kezdetben válogatás nélkül alkalmi munkákból tartotta fenn magát. Jó pár év volt szükséges ahhoz, hogy első párizsi sikereiről Szegeden is tudomást szerezzenek. A tizes évektől kezdve Cs. Joachimmal, Brummerrel és az ő ösztönzésükre Párizsba ment Csáky Józseffel gyakran foglalkoznak a helyi újságok. A Dél-Magyarország 1910 őszén hosszú cikkben ír Brummer eddigi pályafutásáról. „Szeged utcáin — olvashatjuk többek között —, sokszor feltűnt Brummer József érdekes feje. Szüleinek a Tisza Lajos körúti lakásáról, vagy a Püspök téren levő lisztkereskedésből indult el rendesen a rókusi. népiskola felé, ahol műtermet rendezett k be."

16 Brummer modern szobrászati törekvéseit Szegeden nem értették meg. Az itteni közönség szeme és ízlése a századforduló akadémikus, eklektikus megjelenítésű helyi köztéri szobraihoz volt szokva. Brummer Józsefet éppen ettől a konzervatív szemlélettől való menekülés, és nem utolsó sorban Rodin alkotásainak megismerése sarkallta Párizsba. Róla az első híreket a francia fővárosból Szegedre hazatérő Cs. Joachim hozta, aki szerint a mozgékony szellemű Brummer az elsők között ismerte fel azt a nagy hatóerőt, amelyet a japán fametszetek és a néger plasztikák a modern művészetre gyakoroltak. A Párizsban kezdetben nyomorogva élő Brummer József Henri Rousseau: Brummer József portréja. arra az elhatározásra jutott, hogy szobrász 1909. New York, Modern. Művészeti Múzeum tehetségének kibontakozása érdekében előbb biztos egzisztenciát kell teremtenie. Ezért gondolt egy exotikus tárgyakat árusító műkereskedés létesítésére, jól megérezve az ezek iránti érdeklődésben rejlő lehetőségeket. A szükséges alaptőkét a szegény fiatalember állítólag egy gazdag családtól kölcsönözte. Kis üzletét Brummer oly ügyesen vezette, hogy néhány év múlva megvagyonosodott és a két öccsét is Párizsba hívta segítőtársul. Azután pompás műtermet rendezett be. 1910-ben, a Dél-Magyarország Szerkesztőségéhez intézett levelében kijelenti, hogy „...mint szobrász, igazán most kezdi megtalálni önmagát, amióta 60 ezer frankot érez a zsebében."

17 Brummer József Rodin tanítványa lett és szerepelt olykor szobraival a párizsi tárlatokon, mégis mint műkereskedő vált egyre ismertebbé, sőt később világviszonylatban is híressé. Kapcsolata a párizsi művészekkel nemzetközi méretűvé szélesült, midőn műkereskedését az első világháború után New Yorkba tette át. Itt jelentős 15 Réti L: i. m. 59. 16 Szegedi szobrászból párizsi műkereskedő. Brummer József karrierje. Délm. 1910. dec. 25. 17 Délm. 1910. okt. 29. 93