Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

kiállításokat rendezett —- többek között — Maillol-nak, Brancusi-nak és Matissenak, akinek párizsi magánakadémiájába egykor ó' is eljárt. A magyar művészek közül Czóbel Béla festményeit 1927-ben és 1936-ban szintén a New yorki Brummer Galéria tárta az amerikai közönség elé. Az 1945-ben New Yorkban elhunyt Brummer József valóban amerikai méretű karriert futott be mint műkereskedő'. Pályája során nemcsak dúsgazdag üzletember lett, de személyére Zadkine-tól Ferenczy Béniig utalást találhatunk a nagy művészmemoárokban. Fiatalkori alakját, délies karakterű arcát a korabeli szegedi újságok is leírták ugyan, az egyetemes művészettörténet számára azonban a finánc Rousseau örökítette meg 1909-ben. Kapcsolatos ez azzal, hogy Rousseau-nak Brummer a mecénása volt. A festményt a New York-i Museum of Modern Art őrzi. Brummer József Rousseau-tól származó portréját — többek között — szépen elemezte O. Bihalji Merin jugoszláv irodalom- és művészettörténész magyarul is megjelent esszégyűjteményében.

18 Brummer József emlékezete Budapesten egy szoborhoz, Szegeden egy képhez kötődik. Az ő ajándékaként került a Szépművészeti Múzeumba Despiau-nak remek női portréja. 1911-ben pedig Munkácsy Mihály: „A főpap" c. festményét adományozta a szegedi múzeumnak.

19 E kép is bizonyítja, hogy ifjúságának egykori színterére Brummer József évek múltán is hálásan gondolt vissza. Brummer fiatalkori barátja, Csáky József, (1888—1971) akit Párizs egész életére magához láncolt és ott neves mesterré lett, Szegeden született. Gyermekkora nehézségekkel volt terhes. Atyja szegény levélhordóként alig tudta fedezni tanításának költségeit. Középiskoláit Szegeden végezte. Képekkel, szobrokkal szülővárosának múzeumában ismerkedett meg. A műalkotások megértésében ifjúkori barátja, Bánszky Sándor segített neki. Ő bíztatta a természet utáni rajzolásra is, melyet Tápé parasztkörnyezetében nagy kedvvel művelt. A művészet elsajátítására azonban igazán 1905-től került sor, amikor a budapesti Iparművészeti Iskolán Mátrai Lajos növendéke lett, de csak másfél évig maradt itt. Néhány társával együtt ő sem tudta elviselni az akkori száraz tanítási módszert, amely gipsz szobrok másolásából állt. Sok keserve az iskola otthagyásával fokozódott. Atyja nem volt hajlandó támogatni, munka pedig nem akadt számára. Éhesen, fázva rótta a pesti utcákat és olykor a végtelennek tűnő szegedi országutat is. Helyzete reménytelenné vált. E kiúttalan sötétségben előbb bíztató derengésként, majd mindent betöltő és magához vonzó fényként hatott rá Párizs, a művészi megvalósulásnak ez az új Mekkája. A Szegedre hazalátogató Brummer József és Cs. Joachim Ferenc izgalmas híreket és szép reprodukciókat hoztak számára a modern mesterek nagyjainak, Manet, Gauguin, Rodin, Maillol és mások alkotásairól. Csáky előtt új világ tárult ki. Ettől kezdve csak egy vágya volt, Párizsba kijutni. Azonban míg elérte célját, sokat kellett küzdenie. 1907ben a pécsi Zsolnay kerámia gyárba került, de mindössze fél évig dolgozott itt, mert elviselhetetlen volt számára, hogy hamutartókat és vázákat sorozatban kellett mintáznia. Ezután küzdelmes hónapokat élt át Budapesten. Többször volt munka nélkül. Akarata végül is legyőzte az akadályokat és 1908 nyarán, bár szinte fillér nélkül, de sikerült Párizsba jutnia. Ezzel élete új fordulatot vett, s ifjúságának hazai pályakezdése lezáródott.

20 18 O. Bihajli Merin: XX. századi művészportrék. Bp. 1970. 25. 19 Genthon I.: Czóbel. Bp. 1961.; Új képek a szegedi múzeumban. (Brummer József: Munkácsy: „Főpap" с képét ajándékozta a múzeumnak.) Délm. 1911. aug. 23.; Munkácsy Mihály (?):* „Főpap", falemez, o. 67X32 cm. J. j. 1.: „M". Móra F. Múzeum Ltsz.: 50 133. A jelzett kép Munkácsytól való származását nem tartjuk feltétlenül bizonyítottnak. 20 Csáky József nehézségekkel teli fiatalsága. Párizsból régebben küldött levelei nyomán, a szegedi újságokban már 1910—12 között nyilvánosságra került. SzH 1910. jún. 4.; Délm. 1912. okt. 94