Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

nyes kiállítása 1932-ben volt a Műcsarnokban. Alkotásaival a Nemzeti Galáriában is képviselve van. Kacziány az ecset mellett a tollat is szívesen forgatta. írásainak egyikében, a magyar tájfestészet kiváló szegedi származású képviselőjének, Tölgyessy Artúrnak (1853—1920)

45 életművét méltatja.

46 Ebben olvashatjuk, hogy Tölgyessy gyermekés ifjúkorát a Tisza-parti városban töltötte, mivel apja itt pénzügyi titkárként hivatalnokoskodott. A reáliskolában folyó rajzoktatás csak táplálta vonzalmát a művéTölgyessy Artúr: Az utolsó napsugár. 1900 k. o. v. 23x58 cm. MFM szet iránt. Nemsokára sikerült megismerkednie egy Ozoray nevű szegedi festővel, aki címereket, zászlókat, kisebb-nagyobb szentképeket, portrékat festett. Művészi pályafutását Tölgyessy nála kezdte. Szegedtől azonban rövidesen búcsút vett és a budai reáliskolába iratkozott be. Tölgyessy vei ezután a bécsi akadémián találkozunk újra, majd 1872 őszén Münchenben, Wagner Sándor osztályán tanult. Az idők során megfordult Belgiumban, Olaszországban, sőt a számára idegenné maradt Párizsban is. 1875-ben a bajor fővárosból képet küldött ajándékba Szegedre, a Dugonics szobor javára rendezett sorsjátékra.

47 Külföldi tartózkodása alatt a honvágy gyarkan hazahajtotta. Szeretettel gondolt az itthoni környezetre, a szép magyar tájakra, melyek a szívébe vésődtek. Ebből fakadóan a nyarakat 1878—1881-ig Szolnokon töltötte, majd később a Balaton vidékét festette. Munkássága során kiemelkedő alkotásai méltó elismerést szereztek nevének. Műveiben gyermekkori emlékként Szeged környékének tájelemei gyakran odalopakodnak vásznaira. Több kisméretű képén („Öltözködő nő", „Virágzó bokor") kívül egy nagyobb festményét, a „Kenései rét" című alkotását őrzi a Móra Ferenc Múzeum, melyet a Szegedi Iparos Ifjúság Közművelődési Egylete 1903-ban adományozott. 45 írod.: SzH 1894. dec. 2.; 1900. aug. 26.; GondaBéla: Szolnok a művészetben. Bp. 1927. 23.; Lyka Károly: Magyar művészélet Münchenben 1867—1896. Bp. 1951. 40.; Szelest Zoltán: Tölgyessy Artúr emlékezete. Délm. 1955. febr. 2.; Lyka Károly: Festészetünk a két világháború között. Bpj 1956. 100. 46 Kacziány Ödön: Tölgyessy Artúr. Művészet, 1910. 294—303. 47 SzH 1875. dec. 26. 63