Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

pesti festők, iparművészek újabb alkotásainak bemutatására.

414 Legújabban már a környékre, Tápéra, Bordányba és egyéb helyekre is eljut a város pezsgő képzőművészeti életének kisugárzása.

415 „A szegedi művészet — Vinkler László megállapítása szerint — történelmileg egyrészről a katasztrófák nyomában támadt külső hatások, másrészről... szerényebb, de belső életfeltételekből táplálkozó organikus művészeti fejlődés formájában jön létre. Az első generáció a városból a parasztság felé, a középosztály felől a proletariátus felé tájékozódott, a második generáció a világválság kulturális visszatükröződésének síkján vív többfrontos küzdelmet, a harmadik generáció az elsővel ellenkező irányban, a falu felől és a proletariátus felől érkezik a városba, illetve a városi kultúra eszközeit és módszereit a második generációtól örökölve keresi sajátos történelmi helyzetének, valóságos léttartalmának kifejezését. A szegedi művészet története éppen azért egységes, mert ellentmondásos, a generációk kölcsönhatásának folyamata törvényszerű történelmi folyamat. A vázolt ellentmondások korántsem ellenséges ellentétek ebben a folyamatban, éppen ellenkezőleg: a generációk összműködésének éppen történelmi szerepük tudata képezi egyik fontos feltételét. így is meg lehetne fogalmazni: az egyik mint saját alkotásának egy magasabb egységben szükségszerű ellenpontját igenli a másikét. Ezért is hatott az egész együttes úgy, mint egy három tételes zenekari mű, amelyet egy láthatatlan karmester dirigál."

416 414 A Képcsarnok Vállalat Gulácsy Lajos termének fontosabb szegedi kiállításai: 1961— 1975: Cs Pataj Mihály (Délm 1961 febr 5.); Hemmert János (Délm. 1961. máj. 12.); Szőke Győző (Délm. 1961. szept. 28.); Beszédes Kornél (Délm. 1963. okt. 3.); Vinkler László (Délm. 1963. dec. 14.); Hemmert János (Délm. 1964. okt. 8.); Szász Endre (Délm. 1964. okt. 21.). Cs. Pataj Mihály (Délm. 1964. nov. 28.); Vincze András (Délm. 1965. márc. 27.); Csurgói Máté Lajos (Délm. 1965. jún. 26.); Fischer Ernő (Délm. 1965. dec. П.); Szabó Miklós (Délm. 1965. dec. 21.); Dór Ferenc (Délm. 1966. júl. 8.); Dénes János (Délm. 1966. szept. 14.); Füstös Zoltán (Délm. 1967. máj. 13.); Kis Roóz Hona (Délm. 1967. júl. 22.); Károlyi Ernő (Művészet, 1967. júl. 7. sz. 4L); Grafikai Kiállítás (Délm. 1967. okt. 14.); Bornemissza László (Délm. 1967. nov. 18.); Csanády András (Művészet, 1967. 1. sz. jan. 35.); Iparművészeti Kiállítás (Délm. 1968. jún. 8.); Gorka Lívia (Délm. 1968. júl. 20.); Drégely László (Délm. 1968. nov. 10.); Király Sándor (Tiszatáj, 1968. 12. sz. dec. 1161.); Szabó Vladimir (Tiszatáj, 1969. 7. sz. júl. V—

VI.); Perez János és Szabó Erzsébet (Délm. 1969. júl. 19.); T. Nagy Irén (Tiszatáj, 1969. 8. sz. aug. 781.); Tóth Sándor: (Délm. 1969. nov. 22.); Pleidell János (Délm. 1970. máj. 16.); Kovács Éva és Puskás Imre (Tiszatáj, 1970. 10. sz. okt. 987—989.X Sarkantyú Simon (Délm. 1970. nov. 14.); Imre István (Délm. 1971. febr. 27.); Magyar grafikus művészek (Délm. 1971. máj. 22.); Szinte Gábor (Délm. 1971. szept. 11.); Udvardi Erzsébet (Délm. 1971. okt. 9.); Sugár Gyula (Délm. 1971. nov. 6.); Kurucz D. István (Délm. 1972. máj. 11.); Fejér Csaba (Délm. 1972. jún. 14.); Ötvös- és ékszerbemutató (Délm. 1972. júl. 21.); Xantus Gyula (Délm. 1972. szept. 13.); Csáky-Maronyák József (Délm. 1972. nov. 3.); Szalatnyai József (Délm. 1973. márc. 2.); Művészet az otthonban (Délm. 1973. júl. 20.); Kántor Andor (Délm. 1973. szept. 21.); Tizenkét szegedi festő kiállítása (Délm. 1973. nov. 9.; Magyar Hírlap, 1973. nov. 14.). Kátay Mihály (1974. júl. 18.); 11 szegedi festő kiállítása (1975. máj. 22.). 415 (Tandi Lajos) T. L.; Festő Bordányban (Pintér József). Délm. 1973. febr. 24.; Tíz kiállítás (Nyilasy Sándor emlékkiállítása Tápén.). Délm. 1973. júl. 8. 416 Vinkler László: Szegedi festészet. Művészet, 1968. jan. 1. sz. 21.; Vinkler summázó, elemző cikke kapcsán említjük meg, hogy Szeged képzőművészetének monografikus igényű megírása régtől fogva elsőrendű feladata volt a helyi művészettörténeti kutatásnak. Legelőbb Reizner János, neves várostörténészünk „Szeged" с több kötetes művében (1900.) szentelt néhány oldalt az itteni művészet alakulásának érzékeltetésére. Városunk középkori műemlékeivel Cs. Sebestyén Károly (1938.) és Nagy Zoltán (1947) foglalkozott. Az itteni egyházi műemlékeket pedig először (1937) Lugosi Döme kísérelte számba venni. Szeged egykori ötvösművészetét régebben (1911) Szentiványi Gyula vázolta 332