Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

fel. Csongrád megye iparművészeti kincseit eddig legteljesebben P. Brestyánszky Ilona nagy terjedelmű tanulmánya — mely a Móra Ferenc Múzeum 1970-es Évkönyvé-nek 2. köteteként jelent meg — veszi számba. Munkájában kitér a megye iparművészetének keretében: az ötvös-, ón- és rézművesség, a textilemlékek, a bútormüvesség, valamint a kerámia, üveg és egyéb emlékek vizsgálatára, ezeknek leíró topográfiáját adja. Szeged két világháború közötti képzőművészetéről többen írtak hosszabb-rövidebb cikkeket, összefoglalásokat. így Tardos-Taussig Armin (1910), Némedy Gyula (1931) és Temesváry József (1941). A felszabadulás után Szegedről megjelent két könyv közül, — amint említettük — Bálint Sándor munkája (1959), nemcsak kulturtörténetileg, de művészeti vonatkozásban is jelentős, melyből sokat merítettünk. Nagy Zoltán és Papp Imre közös müve (1960) pedig városunk építészettörténetét tárgyalja részletesen. A mai helyi képzőművészet fejlődését és problematikáját elsősorban D. Fehér Zsuzsa sűrűn megjelenő kitűnően elemző szakcikkei tükrözik. De itteni festőink, szobrászaink közül is vannak, mint Vinkler László és Taped Antal, akik fontos gondolataik közlésére tollat ragadnak. A szegedi tárlatbeszámolók, illetve művészportrék különösen az elmúlt évektől váltak rendszeressé a Művészet, a Tiszatáj és a Délmagyarország hasábjain. Ezek főleg: Pogány Ö. Gábor, Solymár István, Dömötör János és Lehel István szakcikkeihez, továbbá Lődi Ferenc, Papp Lajos, Dér Endre, Ökrös László, Kulka Eszter, Akácz László és legújabban Tandi Lajos írásaihoz, kritikáihoz kötődnek. Az utóbbiaknál mintegy dokumentálva azt, hogy a helyi képzőművészet iránt az itteni írók, költők, újságírók — Juhász Gyula óta mindmáig — intenzív érdeklődést tanúsítanak. De rajtuk kívül még Péter László a leggyakrabban és ritkábban Csaplár Ferenc irodalomtörténészek, valamint Varga József, Apró Ferenc és Laczó Katalin, mint fiatal kultúrtörténészek, s velük együtt a középgenerációba tartozó festők, szobrászok közül Dér István, Cs. Pataj Mihály és Tóth Sándor közlik véleményüket a különféle művészeti, irodalmi folyóiratokban, illetve itteni napilapok kiállítási rovatában. 333