Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

Vedres István: Tanácsháza. 1799—1805. Szeged (Schwörtz János rajza.) Szent Rókus-templom (1833), a Roosevelt tér 9. sz. ún. Schaeffer-ház, (melyet 1969ben lebontottak), továbbá a Dani u. 1. sz. épület és a szőregi templom (1815). Vedres István irodalmi és grafikusi munkássága szintén bőséges. Művészi tevékenységéről Nagy Zoltán írt.

29 Vedres mellett dolgozott Barzellini József, aki műves igényű tollrajzokat készített. Egyik sikerült akvarellja, mely a zentai csatát ábrázolja (1816), a Történelmi Képcsarnokba került. Vedres kivitelező társa, Schwörtz János (18— 19. sz.) kőművesmester építette 1793-ban az azóta lebontott piarista gimnáziumot. Az itt működő rajztagozat tanárai (Hanuss János, Stech Alajos) közül Illyés Ágoston emelkedik ki, akinek legismertebb műve a Szent Dömötör templomot és gimnáziumot ábrázolja — Karats által — rézbe metszve. Lyka a Magyar Művészet (1800— 1850) с könyvében Illyésen kívül említést tesz egy Stiglitz C. L. nevű századeleji helyi építészről is, aki érdemleges megbízások híján segédtanárként helyezkedett el a szegedi rajziskolában. A XIX. század első feléből Gebhardt Jakabot említjük meg, aki Schwörtz mellett közreműködött a rókusi kórház építésénél. Az ő tervei szerint épült a hódmezővásárhelyi evangélikus templom (1843). A korszak polgári épületei közül, mint jellegzetességet emeljük ki a XIX. század elején megjelenő szegedi tímárházakat, melyeknek zsalukkal ellátott szellős padlásrésze, „manzardosan" felmagasította a házak tetőzetét. Ennek a típusnak ma már csak egyetlen emléke látható a Maros utca 26. sz. alatt. Szólanunk kell még az ún. 29 Nagy Zoltán: Vedres István művészi munkássága. Bp. 1957. 24