Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

„napsugárdíszes" kapuzatú, copfésklaszszicizáló stílusban épült belvárosi polgári házakról (Sulkovszky-ház, 1796.), amilyen pl. az Árpád tér 5. sz. ház. E napsugaras díszítő motívum több alsóvárosi parasztházon (Nyíl utca 47.) is megtalálható, és végeredményben a barokk istenszem ábrázolásból fejlődött. A szegedi napsugaras házakkal Bálint Sándor legutóbb a Művészet 1973. augusztusi számában foglalkozott. A század elején járva ahhoz a korhoz jutottunk el, amely nemcsak a kulturális hagyományok gazdagságával, de az egyre erőteljesebben kibontakozó helyi művészet nemzeti jellegével is fölülmúlja az elmúlt évszázadokat. Mindez a történelem gazdasági és társadalmi tényezőinek alakulásával, fejlődésével függ össze. Az 1788ban kezdődő török, valamint a későbbi napóleoni háború, a Tiszántúl és a Temesköz terményeinek utat biztosító híddal rendelkező Szegeden is gazdasági konjunktúrát teremtett. A nemzeti függetlenség gondolatának hajnalán az új eszméktől áthatott honi kultúrát szomjazó polgárság örömmel vette a Nyelvművelő Társaság itteni megszületését és a magyar nyelvnek Szegeden való hivatalossá tételét (1791). Grünn Orbán 1801-ben meginduló helyi nyomdája a város és környékének kulturális életét nyomdatermékeivel szolgálta. A nyomdával kapcsolatos dokumentumok a szegedi helytörténeti gyűjteménybe tartoznak. A XIX. század első évtizedeire eső egészségügyi-, oktatási- és közigazgatási intézmények (kórház, gimnázium, új városháza) létesítése, Szeged gazdasági és társadalmi életének fellendülését tükrözik. A város szépítése, csinosítása mellett szellemi igényként kaszinók (Szeged-Belvárosi Kaszinó, 1829.), és olvasóegyletek alakítása válik fontos feladattá. A magyarországi vidéki városokra jellemzően, tehát Szegeden is „...erősebb művészi fejlődés a század elején sehol sem indult. Nemcsak a kulturális körülmények,, hanem a fejlődés minden tényezője követelte, hogy a meginduló művészeti tevékenység központja Pesten alakuljon ki."

30 — írja Zádor Anna, e korszak kiváló Lépcsőház-ajtó a volt Vedres-féle Schaefler-házból. XIX. sz. e. Szeged 30 Genthon I.—Németh L.— Végvári L.—Zádor A.: A Magyar művészet 1800—1945. Bp. 1964. III. kiad. 23. 25