Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)
A most szóba került három festőn, Dorogin, Erdélyin és Vinkleren kívül a hazai akadémikus plasztika legjobb hagyományait kamatoztató, az ún. „közösségi művészet"-felé hajló Tápai Antal (1902) 184 szobrászművész az, akit a mai szegedi mesterek között kell említenünk. Nevét egy-egy helyi köztéri szoborral kapcsolatban már többször idéztük. 185 Eddigi fejtegetéseink során kitűnt, hogy plasztikai vonatkozásban a két világháború között az a paradox helyzet állt elő, hogy Szegeden, a „szobrok városá"-ban alig élt szobrász. Volt, akinek szocialista eszméiért kellett innen elmenekülnie, mint Gergely Sándornak, másokat a nyomor hajtotta el, mint Vigh Ferencet, többek pedig, köztük Papp József és Petri Lajos, a vidékiességtől való félelem miatt hagyták el Szegedet. így maradt egyedül Tápai Antal, a lakatosinasból lett szobrász, aki vállalta a felszabadulás előtti vidéki művészek sorsát. Voltaképpen az ő népi érdeklődésű munkássága nyomán alakult ki a helyi szobrászat töretlennek mondható realista arculata, amelyet ma több tehetséges középkorú és fiatal művész : Tóth Sándor, Szathmáry Gyöngyi, Fritz Mihály és Kalmár Márton gazdagít. Műfaji szélesülést pedig a szárnyát bontogató iparművészet hozott, melyben a Szegedi Tömörkény István Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola megszervezésénél Tápainak — mint 1961-től 64-ig működő igazgatóhelyettesnek — alapvetően sok érdeme volt. 186 Tápai Antal Kisteleken született. Még gyermekkorában Szegedre költöztek. Napszámba járó atyja nem bírta taníttatni, ezért lakatosinasnak adta a rókusi vasúti gépműhelybe. Napi 10 órát dolgozva volt még kedve és ereje, hogy munkaidő után az estéket egy szegedi faszobrásznál töltse. Első kísérlete egy rézcsavarból faragott gladiátor volt, de szívesen mintázott otthon a táglagyári gödrökből hazavitt agyagból is. Ekkor hívták fel rá Móra Ferenc figyelmét, aki Tápainak egy régebbi — újságban közölt — kisiskolás rajzára visszaemlékezett. A fiatalember tehetségét felismerve kérte a városi tanácsot, adjon neki ösztöndíjat, hogy ennek segítségével Tápai a Képzőművészeti Főiskolán képezhesse magát. 187 Ezt elérve, három-szakmás — 183 Szegedi Képzőművészek Tárlata (Szabadkán), 1968. Katalógus. Bev.: Szelesi Zoltán.; Acs József: Szegedi művészek Szabadkán. Magyar Szó, 1968. ápr. 4.; Szabadkai és Szegedi Művészek I. Közös Kiállítása. 1970. Katalógus. Bev.: D. Fehér Zsuzsa.; Szeged. Dokumentációs és képzőművészeti kiállítás. Odessza, 1970. Katalógus. Bev.: Tóth Béla és Szelesi Zoltán.; Kulka Eszter: Vinkler László kiállítása Szabadkán. Délm. 1968. máj. 28.; Acs József: Vinkler László művészete. Magyar Szó, 1968. jún. 2.; Vinkler László (Szeged). A Képzőművészeti Találkozó Téli Szalonja. Szabadka, 1968. Katalógus. Bev.: Vinkler László.; (Kulka Eszter) K. E.: Vinkler László kiállítása. Délm. 1968. szept. 14.; Borvendég Béla: A teremtés kockázatának vállalása. Gondolatok Vinkler László kiállításának kapcsán. Tiszatáj, 1968. 12. sz. dec. 115—117.; (Akácz László) A. L.: Vinkler László kamaratárlata (Művészklub). Délm. 1971. márc. 2.; (Akácz László) A. L.: Vinkler László világa. Délm. 1971. máj. 15.; Tandi Lajos: Vinkler László műhelyében. Délm. 1971. nov. 21.; Dér Endre; Vinkler László köszöntése. Művészet, 1972. jún. 6. sz. 28.; Átadták a városi tanács idei alkotó-díjait. Délm. 1972. okt. 11. 183 Vinkler László gyűjteményes kiállítása. Szeged, 1972. okt.—nov. Móra F. Múzeum képtára. Katalógus. Bev.: Vinkler László.; Tandi Lajos: Vinkler László gyűjteményes tárlata. Délm. 1972. okt. 24.; László Gyula: Mítosz és valóság (A 60 éves Vinkler László köszöntése szegedi kiállításának megnyitásán). Tiszatáj, 1972. 12. sz. 89—91.; Szelesi Zoltán: Művészet és személyiség. Refleksziók Vinkler László szegedi tárlatához. Művészet, 1973. 1. sz. január, 41—42. 184 Németh Ferenc: Látogatás Tápai Antal műtermében. Délm. 1955. júl. 21.; Porcelánfigurák Szegedről (Tápai Antal szobrászművész alkotásai). Délm. 1958. szept. 4.; Tápai pöndölyhálóvető szobrán dolgozik. Délm. 1961. aug. 19.; Magvar László: Képzeletét megragadta a gondolat. Délm. 1961. aug. 27.; Dér Endre: Tápai Antal. Déím. 1965. dec. 15.; Tápai Antal 70 éves. Délm. 1972. áprl. 7.; Polner Zoltán: Min dolgozik Tápai Antal? Csm. Hírl. 1973. ápr. 15. 185 Lásd : a „Művészetünk a két világháború között" с fejezet Tápai Antalra vonatkozó jegyzeteit. 186 Tápai Antal: Képzőművészeti gimnázium vagy iparművészeti szakiskola? Délm. 1961. máj. 11. 187 Péter László: Tápai Antal fölfedezője. Délm. 1970. márc. 8. 253