Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

megállapította. Az ő munkájuk az 1770-es években készült faragott sekrestye szekrény is. A felsővárosi templom oltárképeinek festői ismeretlenek, csak a Szent Katalint ábrázoló kép szignált, s ez Falconer Ferenctől (1765—1808) való. A templomot és a kolostort összekötő kerítésnél későbarokk feszület-kompozíciót helyeztek el (1792), amelyet egy neves fővárosi mester készíthetett a XVIII. század végén. A görögkeleti szerb templom (épült: 1773—1778) szép ívelésű és finoman profilírozott párkányaival, kellemes tömegével, plasztikus tagolású sisakjával a város — talán — legszebb, épségben maradt barokk temploma. A XVIII. század közepére tehető nagy ikonoztázisára hívjuk fel a figyelmet, mely P. Brestyánszky Ilona szakszerű leírása szerint „...gazdagon faragott, aranyozott keményfa, rocailleos díszítéssel. Öt sor rokokó medaillonban gör. keleti szentek olajfestésű képeivel. Az oromzaton a kereszt körül a medaillonok három sorban félkörösen helyezkednek el. (Az ikonokat Hodin festette) XVIII. sz. közepe."

27 Feltehetően vannak itt olyan egyházi témájú képek, amelyeket a Szőregen született Illits (Cesljar) Tódor (1746— 1793) nevéhez köthetünk. Illits az akadémiát Bécsben végezte, majd Olasz- és Oroszországban volt tanulmányúton. Munkássága során portrékat és főleg szerb templomképeket alkotott. Hozzáfűződnek az 1780—90-es években készült görögkeleti egyházi ábrázolások, melyeket Ó-Kanizsa, Karlóca, Pakrác, Nagykikinda, Nagyvárad és Petrovoszello templomaiban vannak. Illitssel együtt említjük meg a szegedi szárA görögkeleti szerb templom Mertz János : Dugonics András arcképe, barokk ikonosztáza. XVIII. sz. Szeged ; T 1792. o. v. 58x47 cm. MFM 27 P. Brestyánszky Ilona: Csongrád megye iparművészeti kincsei. — Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1970: 2. Szeged, 1972. 131.; Lásd még az alábbi művészekkel kapcsolatban, Garas Klára: Magyarországi festészet a XVIII. században. Bp. 1954. 148—151, 210—225.; Bálint S.: i. m. 47, 62, 74. 22