Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)
tárlatsikereire a koronát az 1936-os Velencei Biennalen való eredményes szereplése tette fel, ahol — Bernáth Aurél, Domanovszky Endre, Szőnyi István és más magyar festőkkel egyidejűleg — három portréját állították ki. 154 Olaszországon kívül megfordult Münchenben, Berlinben és Párizsban. Bár a francia fővárosban viszonylag nem sokáig élt, mégis az ottani posztimpresszionisták hatása nyomot hagyott festészetében. Hosszabban Svájcban működött, ahol Basel-ben és Zürich-ben rendezett kiállításokat. 1934-ben tért vissza Szegedre és itt — az elhunyt Nyilasy műtermébe költözve — hosszú vándorlásai után végleg letelepedett. Ekkor (1934) egy kis műteremkiállítással mutatkozott be, 155 melyet a Tömörkény-Társaság rendezésében létrehozott 1936-os visszatekintő tárlata követett. 156 Erdélyi azóta Szegeden — több mint három évtizeden át — megszakítás nélkül fejtette ki tevékeny munkásságát, és a helyi tárlatokon rendszeresen részt vett. 157 E hosszú idő során Erdélyi alkotásaiból — 1940-ben történt jelentkezését 158 leszámítva — 1968 szeptemberében hoztak létre másodszor gyűjteményes kiállítást Szeged Város Tanácsa és a Móra Ferenc Múzeum összefogásával. 159 A két tárlat közti nagy vákuum jól tükrözi a művész kivételes szerénységét s hivatása iránti felelősségtudatát, amely a —- másoknál megszokott, sőt lejáratott — sűrű magamutogatást nem tűri meg. Érdekes véletlen, hogy mindkét kiállítását egyazon épületben, a Móra Ferenc Múzeum Képtárának — 1940-ben még szegedi iparcsarnok — termeiben rendezték meg. Az első bemutatkozás a felfedezés erejével hatott, az utóbbi pedig egy szegedi festőt megbecsült mesterré avatott. 160 Korábbi alkotásai, főleg a külföldön készült portrék („Prof. Alessandre Malladra, 1927) már tükrözik azt a remek ka- ErdéIyi Mihá j y: Bejárat a kikötőbe . rakter-érzékét, mely későbbi művein a figu- 1936. o. fl. 66x70 cm. MFM 154 XX. a Biennale Internazionale, 1936. Venezia XIV. 359. 155 Erdélyi Mihály műterem-kiállítása. Délm. 1934. aug. 12. A Tömörkény A. Társaság által Erdélyi Mihály festőművész külföldön összegyűjtött műveiből és hazai munkásságából rendezett összefoglaló és visszaiekintő reprezentatív kiállítás katalógusa, és a művész eddigi munkásságának ismertetése. Összeáll.: Némedy Gyula. Szeged, 1936.; Némedy Gyula: Erdélyi Mihály. Hargita Váralja, 1936. aug. 2. sz. 9. 157 Szelest Zoltán: Méltón köszönti a felszabadulást a IV. Megyei Képzőművészeti Kiállítás. Szegedi Tükör, 1954. okt.; Szelesi Zoltán: Helyi képzőművészetünk eredményei és további feladatai a megyei kiállítás tükrében. Délm. 1956. aug. 27.; Szegedi Képzőművészek Retrospektív Kiállítása, 1945—1958. Móra Ferenc Múzeum képtára. 1958. Katalógus. Bev.: Szelesi Zoltán.; Szelesi Zoltán: Szeged képzőművészete az ellenforradalom után. Tiszatáj, 1958. júl. 7. sz.; Szegedi festők képei Budapesten. Délm. 1967. dec. 20. 158 Erdélyi Mihály kollektív kiállítása. Délm. 1940. máj. 29.; Erdélyi Mihály festőművész méltatása egy német lapban. Délm. 1940. dec. 22. 159 Erdélyi Mihály gyűjteményes kiállítása. Szeged, 1968. Móra Ferenc Múzeum Képtára. Katalógus. Bev. : Szelesi Zoltán. 160 B. Varga József: Egy életmű összegezése. Erdélyi Mihály gyűjteményes kiállításáról. Tiszatáj, 1968. 12. sz. dec. 1113—1115. 245
