Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

a szobrokat és behozatta a közgyűjteménybe. Ugyancsak az ó' gondoskodásának köszönhető, hogy a régi Jókai utcában levő, XVIII. századi Ungár-féle ház egykori dísze, a Szent Flórián szobor (lm. magas homokkő') szintén a szegedi múzeumba jutott.

24 A korabeli kőfaragók munkásságának emlékét őrzik a templomok, illetve a múzeum birtokában levő, részint sérült, részint épen maradt szobrok. A feljegyzések szerint az alsóvárosi templom előtti kis téren Szűz Mária homokkő szobra már 1708-ban állott. Az alig egy méteres, gyermek Jézust tartó Mária Szent Anna és Szent Joachim alakja között egy rokokódíszes, felhős oszlopon helyezkedett el. A Mária szobor a második világháború alatt elpusztult, s törmelékeit a kolostor udvarába hordták be.

25 Megemlítjük még, hogy a helyi barokk kőfaragók műhelyéből származik az a két színezett városi kőcímer is, melyek a vármúzeum kőtárában vannak elhelyezve. A kőtárat rendező Entz Géza szerint a címerek valószínűleg a XVIII. századi városházát díszítették. Az 1800 táján működő helyi művészek egyik szerény, de érdekes alakja volt Börcsök mester, aki a ferences templom oltárfaragványain kívül, Alsóváros napsugárdíszes parasztházainak homlokzati fülkéibe apró faszobrokat készített. Ezeket azonban sajnos a házakkal együtt megsemmisítette az 1879-es árvíz. A feszületeket, szenteket, ágyfákat és ládákat egyaránt kedvvel faragó és festegető „első szegedi faszobrász" feledésbe merült alakjának Móra Ferenc egy cikkében állított szép emléket.

26 Valószínű Börcsök mester munkájának tekinthető az a fából faragott, népművészeti ihletésű, festett Mária-szobor, melyet a szegedi múzeum őriz. Gazdagon képviseli a barokk egyházművészetet a Lechner Vencel által tervezett felsővárosi Szent György templom (épült: 1754—1767) is. Minthogy a klasszicizált arányú, késő barokk templom a minorita rendé volt, külső és belső díszein, fafaragásain, képző- és iparművészeti értékein a városi mestereken kívül, szerzetesek is munkálkodtak. A nagy kolostorral (1784) rendelkező, Dobi János által kivitelezett felsővárosi minorita templomból a sok szép asztalosmunka közül meg kell említeni a domborműves főkaput. Külön figyelmet érdemelnek a barokk padsorok, melyeket az osztrák származású Stekerle (Stöcherle, Stesele) József (1722—1775), később az egri és miskolci templomok művészkezű minorita frátere faragta, valószínűleg 1767 körül, Szerkesz József Bernát és Borsi Simon fráterekkel együtt, amint ezt a legutóbbi helyi iparművészeti kutatás Stekerle József: Padsor a felsővárosi minorita templomból. Szeged 188. 24 A szegedi Szent Ferenc-rendi zárda műtárgyainak leltára. Bp. 1931. Kézirat. 13—20./b25 A szegedi Szent Ferenc-rendi zárda műtárgyainak leltára. Bp. Kézirat. 1.; Genthon /.: i. m26 Móra Ferenc: Börcsök piktor. Szeged, 1924. jan. 13. 21