Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

menyét a szegedi múzeumnak ajéndákozta. 74 Az 1936 őszén, felesége halála után ide került gyűjteményben egyéb műveken kívül: Barabás Miklós, Székely Bertalan, Mednyánszky László, Rudnay Gyula és Nyilasy Sándortól való képek szerepeltek. Az új magyar festészet felé az 1930-as években a szegedi származású Völgyessy Ferenc,™ Budapesten élő főorvos fordult. Az elmúlt négy évtized alatt a XX. századi magyar festészet területéről több, mint 150 olyan jelentős alkotást (Szinyei Merse, Ferenczy Károly, Rippl Rónai, Csontváry és más magyar mesterektől származó mű­veket) gyűjtött össze, amelyeknek együttese nemcsak jól érzékelteti a hazai modern piktúra tartalmi és stiláris alakulását, de az általa összeválogatott képek művészi színvonala Völgyesy gyűjteményének értékét rendkívül magassá, „nemzeti érde­kűén védett" jellegűvé emeli. Szülővárosához, Szegedhez való tartózandóságát Völ­gyesy azzal is kifejezi, hogy gyűjteményében a legkiválóbb szegedi festők alkotásai gazdagon helyet kaptak. Völgyesy Ferencben tulajdonképpen a régi híres szegedi mű­gyűjtő-családok egyetlen ma is hozzájuk mérhető modern gyűjtőjét tisztelhetjük. A birtokában levő alkotásokat a Móra Ferenc Múzeum 1965 őszén mutatta be. 76 A műgyűjtők által támogatott helyi grafikus-kultúra „fészke" a szegedi egyetemen teremtődött meg, ahol 1925-ben — az országban először — rajzlektorátust hoztak létre. Ezt az állást indításként, a kolozsvári származású Lápossy-Hegedűs Gézával (1875—1929) 77 töltötték be, aki négy éven át — haláláig — itt fejtette ki rajzpedagó­giai tevékenységét. Lápossy alapos szakmai felkészültségét a budapesti iparművé­szeti iskola után, Német-, Francia- és Olaszországban szerezte meg, s stúdiumait Székely Bertalan és Tardos Krenner Viktor mellett fejezte be. Természetelvű akva­relljaival („Tápéi nádfedelű ház") és mitologikus tájképeivel („Kompozíció"), a helyi és fővárosi tárlatokon időnként résztvett. 1926-ban, a Kass Szálló halljában Veress Elemérrel együtt Lápossy gyűjteményes kiállítást rendezett. 78 Az aktív fesztészet he­lyett inkább a képalkotás elmélete érdekelte. „Igen sokat kísérletezgetett ily irány­ban — írja róla Lyka Károly — úgy, hogy elég ritkán jutott abba a helyzetbe, hogy mint kiállító szerepeljen." 79 Lápossy-Hegedűsnél kezdte tanulmányait a mai helyi festők közül Vinkler László. A szegedi egyetem rajzlektori állását Lápossy után, a szintén Kolozsvárról ide került Buday György foglalta el. Mielőtt jelentős tevékeny­ségére rátérnők, a szomorú módon korán elhunyt Vadász Endréről szólunk, aki a város szülötteként rövid pályája során szép elismerésben részesült. Vadász Endre (1901—1944), az első rajzleckéit Heller Ödön szegedi festőiskolá­jában kapta, ahova 1920 körül egy évig — a szintén tragikus végű Heller haláláig — járt. Ezt követően Fényes Adolf volt a mestere, majd beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára, s itt a festésben Glatz Oszkár, grafikában pedig Olgyai Viktor és Zádor István növendéke lett. Gyorsan kibontakozó tehetségével egymás után szerezte meg a Fruchter-díjat (1923), a Szinyei Társaság kitüntető elismerését (1924) és állami ösztöndíjat is kapott, (1925). 1926 tavaszán, már mint beérkezett fiatal művész ren­74 Két urna a múzeumban (az Ambrozovics-hagyaték mellett). Délm. 1936. nov. 21.; Lásd: a Szegedi Városi Múzeum Szépművészeti Osztály lajstroma 1937 január 27-én bejegyzett 373—632 tételszám alatti „Ambrozovics-féle gyűjtemény" műtárgy felsorolását. 76 (Temesváry József) t. ].: Szegedi műgyűjtő-családok. Délm. 1942. okt. 4. 76 Szelest Zoltán: Völgyesy Ferenc műgyűjteményének kiállítása Szegeden. Délm. 1965. okt. 5.; s. a.: Dr. Völgyesy Ferenc magángyűjteménye — a szegedi Móra Ferenc Múzeum kiállításában. Tiszatáj, 1966. febr. 2. sz. 168.; Szelest Zoltán: Völgyesy Ferenc képei és a szegedi műgyűjtés útja. Művészettörténeti Értesítő, 1971. 1. sz. 23—30. 77 Lyka Károly: Lápossy-Hegedűs Géza. Magyar Művészet, 1929. 7. sz. 429.; Lápossy-Hege­dűs meghalt. Délm. 1929. szept. 22. 78 Művészeti képkiállítás (Lápossy-Hegedűs és Dr. Veress Elemér tárlata) Délm. 1926. febr.18. 79 Lyka K.: i. m. 186

Next

/
Oldalképek
Tartalom