Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

deltetési céljának megfelelően (Ferencvárosi Tornaklub sporttelepe és klubháza, a mai Tervhivatal épülete, a Kecskeméti Művésztelep, a Naphegyen számos családi ház és villa.) Hosszú időn át Jánszky Béla építész volt a társa. Szivessy Tibor 1949től az Általános Épülettervező Vállalat vezető-mérnökeként működött, s 1959-ben történt nyugalomba vonulásáig számos vidéki kultúrház, mozi stb. építkezés kötődik nevéhez. Szegeden a mai Fogászati Klinika nemes arányú épületét (1937) tervezte, melyet Tápai Antal „Gyógyítás" с műkőszobra díszít. A helybeli hűtőház szintén Szivessy munkája.

8 A tehetséges építész „...már egészen korán csatlakozott ahhoz a fiatal építészekből álló csoporthoz — írja Vidos Zoltán —, amelyik a korszak történelmi stílusokban válogató, azokhoz igazodó eklektikájával szembefordult, a múlttal szakított és Lechner Ödön szellemében való új formák keresésének útjára lépett."

9 Szivessy Tibor felesége, Aczél Barbara szegedi születésű, Budapesten lakó festőnő. Képeivel a húszas években a Nemzeti Szalonban szerepelt.

10 A Móra Ferenc Múzeum egy női aktot őriz tőle. Itt ejtünk szót egy másik helyi származású, szintén elfelejtett festőnőről, Vass Veráról, aki Szegedről a fővárosba kerülve Aba-Novák tanítványa lett és segített mesterének a Hősök-kapuja freskóinál. Tehetségének teljes kibontakozását korai betegsége gátolta meg. Az ötvenes évek végén hátrahagyott figyelemre méltó képei (Tölcséryné portréja, 1939.) bemutatást érdemelnek. A fent említett Szivessy kortársa volt Sebestyén Endre műépítész. Magyar Ede helyi tervező irodájához tartozott és évtizedeken át Szegeden tevékenykedett.

11 Hozzáfűződik — többek között — a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárának épülete, amely — mint említettük — Molnár Farkas modern építészeti szellemiségének megbecsülését tükrözi. Ennek homlokzatán helyezték el Bakonyi Viktor Géza által tervezett szárnyas férfiés nőalak kerámia figurákat, melyeket a Vásárhelyi Majolikagyárban viteleztek ki. Sebestyén munkásságához kötődik még a Szabadság Filmszínház épülete (1920), valamint Wimmer Fülöp síremléke (1935). A kor helyi interieur-művészetéről szólva említjük meg a szegedi Hági-étterem helyiségeit, melyeket Szőnyi István nagyméretű — Tisza-parti életet felidéző — kitűnő pannói, valamint Haranghy Jenő dekoratív üvegablakai — ma is élvezetet nyújtóan — díszítenek. Rerrich Dóm-téri épületegyüttesén több architektónikus jellegű szobrot (Szent Gellért-, Imre herceg, Piéta, zászlótartó barátok, 1930.) találunk, amelyeket Rerrich Béla — az ő archaikus és modern ötvözésű koncepcióját legjobban megértő szobrásszal —, Ohmann Bélával közösen alkotott. Ezek a plasztikai művek mintegy nyitányát adják annak a szobor-gyűjteménynek, mely a teret U-alakban körülvevő épületek árkádjai alatt kapott helyet az akkoriban létrejött ún. Pantheon-ban. Ennek kialakulására még visszatérünk. 1935 tavaszán a helyi újság arról számolt be, hogy egy országos statisztika szerint a vidéki városok közül Szegeden van a legtöbb szobor. „Szeged utcáit és tereit — írja a lap — 99 szobor és emlékmű díszíti. Ez meglehetősen imponáló szám, hiszen Budapesten mindössze 183 szobor van. Szegedet tehát méltón megilleti a jelző: „a szobrok városa."

13 Ez a szép szám azonban csak Szegedre „importált" szobrászatot jelentett. A felszabadulás előtti évtized — az akkori romló társadalmi és gazdasági életnek megfe9 Vidos Zoltán: Szivessy Tibor aranydiplomás építészmérnök (1884—1963). Magyar Építőművészet, 1964. 1. sz. 64. 10 Szegedi festőnő sikere. Szeged, 1924. áprl. 8. ; Szivessy Aczél Barbara kiállítása a Nemzeti Szalonban. Délm. 1929. dec. 15. 11 Bálint S.: i. m. 129, 140. 18 Bálint S.: i. m. 136. 13 K. M.: Szeged a 99 szobor városa. Délm. 1935. áprl. 7. 155