Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

Rerrich Béla—Kertész К. Róbert: Nemzeti Emlékcsarnok (Pantheon). 1931. Szeged lelően — Szeged művészetének is válságos időszakát jelenti. Szobrászatunk tragikus állapotát 1936-ban — a Nemzeti Emlékcsarnok kialakításának éveiben — Tápai Antal, munkásból lett helyi szobrász, felháborodott hangú cikkben leplezi le. „Elszakadni Szegedtől, vagy megszakadni Szegeden — írja — ...idezsugorodott Szegeden minden művészeti probléma?"

14 Több művészben nemcsak a két világháború közötti nyomasztó helyzet váltotta ki a várostól való elszakadás vágyát. Voltak, akik a vidékiességtől, a lemaradás veszélyétől féltek, mint a szobrász Petri Lajos (1884—1963), aki ifjúságát Szegeden töltötte. Először jogot végzett s azután lépett szobrászi pályára. „Az átérzés őszintesége és a megcsinálás tisztasága" volt az, amit Teles Edétől tanult, és amely Petri művészi hitvallása lett. Később a belga mesterek és Rodin szobrászata szintén hatott rá. Művészet- és irodalomtörténeti szempontból figyelmet keltő az a néhány ismeretlen dokumentum, amelyek Petrivel és Juhász Gyulával kapcsolatosak.

15 Kettejük fiatalkori barátságát tükrözi a Petri mintázta „Juhász Gyula 14 Tápai Antal: Szeged művészeti kultúrája. Délm. 1936. júl. 5. 15 Petri Lajos 1963. decemberében Szegeden — a Móra Ferenc Múzeum képtárában — megrendezett emlékkiállításán — egyéb dokumentációs adatok mellett — bemutatásra került egy 1912ből való érettségi tabló, ezen — többek között — Juhász Gyula és Petri Lajos, mint végzős diáktársak láthatók. Ekkor lett kiállítva még Juhász Gyula alábbi levele, melyet az őt mintázó művészhez írt. .,Tek. Pick László Lajos szobrászművésznek Helyben Pick f. szalámigyár Margit u. 156