Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

Béla barokkos-neoklasszicista egyházi témájú freskókat festett a szegedi Alsóvárosi templom hajójába és keresztelő-kápolnájába.

5 Megemlítjük még Pogány Móric hatásos Hősök-kapuját (1936), melynek lefedett freskóit Aba-Novák Vilmos alkotta.

6 A kapu konzolán álló, nagy méretű, mészkőből készült katonaszobrok Löte Éva munkái. Az SZTK orvosi rendelőintézet épületét Kopetzky Raoul tervezte, a homlokzatot szintén Lőte Éva férfi és női szobrai díszítik. Fennesz László elgondolása szerint épült a móravárosi templom (1933), Borsos József pedig a Honvéd téri modern református templomot tervezte. A felsorolást kiegészíti még Wälder Gyula neobarokk iskolaépülete, továbbá Román Miklós gyufagyári építkezése. Az általában közepes színvonalon mozgó lakó- és bérházak tervezői közül : Molnár Farkas és Miskolczy László ért el figyelemre méltó eredményei ket. Molnár a helyi Bercsényi utcában levő egyemeletes lakóháza (1932) a hazai modern építészet kitűnő korai alkotása. A korszakra jellemző módon azonban nem igen talál követőkre a városban, kivéve a Horváth Mihály utcai képtár épületét. Ha Major Máté megállapítását a két világháború közötti magyar építészetről a kor itteni architekturális körülményeire alkalmazzuk, akkor általában értve — az ő szavaival — elmondhatjuk, hogy „...egyesek visszakanyarodtak az építészet konzervatív szemléletéhez és gyakorlatához, így keresvén egzisztálási lehetőségeket, mások egyre közeledtek az építészet megújuló világához és vállalták az ezzel járó, az elvekért és megértetésükért folyó küzdelmet. (Persze e két következmény a valóságban nem volt ilyen mereven elkülönülő.)"

7 Az említettekkel együtt kell szólanunk, de kissé részletesebben Szivessy Tibor (1884—1963) szegedi születésű építész munkásságáról. Szivessy középiskoláinak elvégzése után a budapesti és berlini műegyetemre járt. Építészmérnöki diplomáját 1907-ben szerezte meg. Pályája kezdetén Berlinben és Budapesten különböző tervezőirodákban dolgozott. 1909-ben a fővárosban önálló irodát nyitott, amely negyven éven át, 1949-ig működött. Ez idő alatt hazai és külföldi vonatkozásban is sok építkezés kapcsolódott Szivessy nevéhez. Köz- és magánépületeket tervezett mindig ren5 Németh L.: i. m. 72. 6 Aba-Novák freskói. Délm. 1936. jún. 20., jún. 25—26; Aba-Novák (vezércikk). Délm. 1916. jún. 27. ; Fagytól, portól, vihartól, rongálódástól védeni kell a Hősök-kapuja freskóit. Aba-Novák Vilmos válasza egy levél aggodalmára. Délm. 1936. szept. 29.; Pogány Móric: Aba-Novák freskóról. Délm. 1936. szept. 30. 7 Major Máté: Magyar építészet a két világháború között. Művészettörténeti Értesítő, 1973. 2. sz. 98. 8 Bálint S.: i. m. 139—140. 154 Sebestyén Endre: Móra Ferenc Múzeum képtára. 1932. Szeged