A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)
T. Knotik Márta: XVIII–XIX. századi fémtárgyak és mesteremberek
Mesterünk 1776. június 15-én született és mint lakatoslegény vándorlása során 1795ben Bécsben tartózkodik, 1798-ban még mindig vándorol. Három év múlva nősül meg 1801. február elsején. Ekkor ő huszonhat éves, míg a feleség, Katzenmajer Anna huszadik évében van. Házasságkötésük évében, — amikor a pajzs is készült — Kisasszony hava 22-én vették fel a polgárok közé. Neve 1810-ben még ott sorakozik a palánki mesterek között. Az ötvenkilenc éves Miller Jakab 1832. november 27-én halt meg, özvegyen hagyva Katzenmajer Annát. Mesterünk apja Miller Jakab (2), aki 1742. február 15-én született A házzal rendelkező lakatosmestert az iratok 1774-től Fölsővároson emlegetik 29 . Őt polgárosítja Szeged városa 1779. október 10-én, mint szegedi születésű, polgári származású lakatost. 1790. szeptember 8-án, ötven éves korában halt meg. Özvegye Anna Millerin, akit egy évvel később feleségül vesz Smidt János lakatosmester (a 9. pajzs tulajdonosa). Mesterünk nagyapja az előbbiek alapján szintén szegedi polgár, bár az aranykönyvben nem szerepel. Feltehetően az a Miller Jakab, akit az iratok 1750-től a palánki lakatosmesterek között emlegetnek. 1775-ben a Szt. Demeter templomon és 1776-ban a kisteleki parókián végzett lakatosi munkálatokat. A város a lakatos Miller-család tagjait évtizedeken át foglalkoztatta, az 1800-as években ők is az épülő városházán dolgoztak. 15. PAJZS. Korona alakú mezőben: szájában kulcsot tartó, domborított oroszlán, felette domborított „A M" betűk, az oroszlán lábaival egysorban domborított 1802-es évszám. H: 8,5 cm, sz: 6,5 cm (Ip. 54.48.1. ltsz.). Az A M betűk valószínűleg Antonius Milkovits névbetűi. A közepes színvonalú ezüstmunka ötvösjegy nélküli, így mestere ismeretlen. Milkovits Antal a már említett palánki lakatos-család következő tagja, Jánosnak — a 12. pajzs tulajdonosának — testvére. 1778. május 18-án született Szegeden. A polgári származású húszéves lakatoslegény 1798-ban még vándorlásának folytatását kéri a Tanácstól. Öt év múlva, 1803. február 11-én Szeged város polgárainak sorába lép. A pajzs készültekor nyilván már itt dolgozik. Működéséről csak annyit tudunk, hogy 1823-tól a város is foglalkoztatja és 1828-ban még a Palánkban működik. 1831. július 28-án halt meg ötvennégy éves korában. Felesége Tóth Erzsébet volt. 16. PAJZS. Szalaggal átcsavart koszorúban keresztbe tett, domborított puskák, ezek felett félkörben, vésett „Malom. rednaxelA" [vissza: Alexander], alatta vésett „Anno 1809" felirat. A puskák mellett beütve 13-as hitelesítőbélyeg és AG ötvösjegy. H: 9 cm, sz: 7,5 cm (Ip. 54.54.1. ltsz.). Alexander Malom a Palánkban puskacsináló mester. A szépen formált és megmunkált, jellegzetesen empire pajzs készítőjének AG jegye mögött Alexander Gábriel szegedi ötvösmester rejtőzhet. Malom Sándor nevével 1808-ban találkozunk először. Ez év szeptember 6-án köt házasságot. A huszonhét éves puskamíves felesége a huszonkét éves Milkovits Terézia. Mesterünk neve a polgárok aranykönyvében nem szerepel. Működésének nyomát is csupán 1813—19-ig őrzik a Gazdaszéki iratok. Gábriel Sándorról is keveset tudunk: a lengyel, varsói születésű, aranyműves, nem polgári származású, egymagában vándorolt Szegedre. Itt telepedett le és így 1809. 29 A Balla-féle térképen a 653-as számú telek {Csongor Gy., Ballá Antal XVIII. századi szegedi kéziratos térképe. MFMÉ. 1968. 130.1.). Az L alakú telek a St. György utca jobb oldalán, az utca eleje és a Minoriták közötti rész kb. felénél feküdt. (Csongor Győző szíves szóbeli közlése.) 3 A Móra F. Múzeum Évk. I. 33
