A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Kanyó Ferenc: A Független Kisgazdapárt újjászerveződése Csongrád megyében 1944–45-ben

szegedi szervezeteinek elnökségi tanácsa, amely a választmányt és a tisztikart kiegészítette és a párt elnökének Dr. Balogh Istvánt választotta meg. A párt újjászervezése országos jelentőségű, mert határozatot hozott, hogy mindaddig „míg a párt országos elnöksége úrja átveheti a párt vezetőségét, hivatva érzi magát, hogy a párt újjászervezését a felszabaduló országrészben megkezdje."

11 Az elnökségi tanács egyéb fontos döntéseket is hozott. Egyhangú határozattal helyeslőleg jóváhagyta a pártelnöknek mind a Délmagyarország megindításával, mind a Függetlenségi Front létrehozásával kapcsolatos eljárását. Felhívta a már felszabadult városok és községek kisgazdapárti szerveit, hogy alakuljanak újjá és vegyék fel a kapcsolatot a szegedi elnökséggel. Itt jelentették be a szegedi szervezet polgári tagozatának újjáalakulását Dr. Kúp László ügyvéd vezetésével. A párt alsótanyai (ma Ásotthalom) körzetének elnöke, Wagner Gyula az egyes kapitányságokban megindult pártéletről, Dr. Becker Vendel tankerületi főigazgató az újszegedi pártszervezet újjáalakításáról, Kispéter Lőrinc gazdálkodó az alsóvárosi pártszervezet újjáalakításáról tett bejelentést.

12 Segítette a Kisgazdapárt szerveződését az egyház is. November végére tisztázódott, hogy külön kereszténypárt nem alakul. A Kisgazdapárt szegedi vezetőségében két egyházi személy is volt (Dr. Balogh és Dr. Becker) és a püspökséggel Dr. Balogh István jó kapcsolatot tartott fenn. így a püspökség is a Kisgazdapártot támogatta. 1944. november 30-án Dr. Hamvas Endre csanádi püspök felhívással fordult a papsághoz. Ebben aktív politikai életre szólította fel őket: „nincs okunk, hogy félreálljunk, vagy hogy elavult intézmények védelmébe szegődjünk. Örökértékű társadalmi keretek nincsenek, tehát minden pap dolgozzék a megváltozott keretek között is lendületes buzgósággal és szívében a nép őszinte szeretetével."

13 Igen pozitív megnyilatkozás volt ez az adott körülmények között. A népfront szelleme hatotta át, és a politikai közömbösség elleni küzdelmet segítette. November végén még két jelentős szegedi tanyarészen szerveződött újjá a Kisgazdapárt: Mórahalmon és Feketeszélen. A pártszervezetek élére a környék „legtekintélyesebb", legmódosabb gazdái kerültek. Mórahalmon Dobó Gyula nagygazda, Feketeszélen Rába József nagygazda, aki az 1939-es képviselőválasztáson a Kisgazdapárt listájának harmadik jelöltje volt.

14 — A Függetlenségi Front létrejöttekor a Kisgazdapárt tehát már jelentős szervezeti erőt képviselt Szegeden, de még inkább a szegedi tanyarészeken. A Kisgazdapárt kezdeti politikai irányvonala is kedvezően befolyásolta a párt szerveződését. Ezt a párt szegedi vezetősége, személyesen Dr. Balogh István dolgozta ki. A pozitív irányvonal kidolgozásánál két dolgot különösen figyelembe kell venni. 1. Dr. Balogh István és társai Révaiék kapacitálására kezdtek munkához és ez feltétlenül kedvezően hatott kezdeti felfogásukra, munkájukra. 2. Ha nem akartak kimaradni az események további alakulásának befolyásolásától, akkor csak demokratikus elképzelésekkel léphettek porondra. Mindezt tükrözi pozitív politikai irányvonaluk, amely alapján a Magyar Kommunista Párt programját elfogadták és jelentéktelen módosításokkal a megalakítandó népfront programjaként magukévá tették. 11 Délmagyarország, 1944. november 26. „A német parancsra feloszlatott Független Kisgazdapárt újra megkezdte működését" с cikk. 12 u. o. 13 Délmagyarország, 1944. december 3. „Hamvas püspök beszéde az András-napi ünnepségen" című cikk. 14 Délmagyarország, 1944. december 2. „Megkezdődött a Független Kisgazdapárt szervezkedése a tanyán" c. cikk. 298