A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Kanyó Ferenc: A Független Kisgazdapárt újjászerveződése Csongrád megyében 1944–45-ben

1944. november végére a politikai összefogás tartalmi és szervezeti keretei tehát kialakultak. Ezért követelte a Délmagyarország 1944. november 26-án a Szegedi Nemzeti Bizottság létrehozását. A pártok együttműködésének eredményeként 1944. december 1-én a Délmagyarország vezércikkben jelentette be az előkészítő munka befejezését.

15 1944. december 2-án pedig formálisan is megalakult az illegális Magyar Front utóda, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. Ennek létrejöttében tehát a Kisgazdapárt pozitív szerepet töltött be. Ezt az állításukat igazolja a szervezeti csatlakozás és a párt összetétele. Ez kezdettől fogva heterogén volt ugyan, de ekkor még a népmozgalom hatására inkább a demokratikus paraszti és városi erőket tömörítette. Ezért a párt nem csupán részese volt a Függetlenségi Frontnak, hanem az első időben az aktív demokratikus erőket segítette, erősítette. Csongrád megyében — de a felszabadult területeken is — a „szegedi kézfogás" kedvezően éreztette hatását és lökést adott a demokratikus népmozgalom továbbfejlődéséhez, a pártok újjászerveződéséhez. A megye tiszántúli területein, főként Szentes és Hódmezővásárhely városokban és a városok környékén már addig is erőteljes népmozgalom bontakozott ki. Jellegzetessége még a tiszántúli területek fejlődésének, hogy itt a parasztság módosabb rétegei akarva-akaratlanul szintén megmozdultak. Vonzotta őket a tömegerő és a felszabadulást követően a közvetlen tennivalókban egyet is értettek a baloldali csoportokkal, pártokkal.

16 így a Kisgazdapárt újjászervezése a szegedi fejlődéssel szinte egyidőben megindult. A Függetlenségi Front létrejöttével pedig gyors fejlődés figyelhető meg a párt újjászervezésében. A FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT SZERVEZETI KIÉPÜLÉSE CSONGRÁD MEGYÉBEN A Független Kisgazdapárt szegedi újjászervezése és a Függetlenségi Front létrejötte után a párt szervezése felgyorsult a városokban és a megye községeiben. A párt addigi lassú szervezésében — a már ismertetett politikai okokon kívül — vitathatatlanul szerepet játszott, hogy a parasztság politikai szervezése általában nehezebb volt, mint a munkásság vagy a városi lakosság politikai aktivizálása. Azt is figyelembe kell venni, hogy a pártszervezetek újjászervezéséről beszélünk, holott a felszabadulás előtt a kisgazdapárti helyi szervezetek voltak is, és nem is. Szervezett pártéletről semmiképpen sem beszélhetünk. Z. Nagy Ferenc így emlékezik erre: „A parasztok összetartottak, támogatták a párt politikáját, [esetleg] elmentek a gyűlésekre, leadták a szavazatokat, még az üldöztetést is vállalták, a tagdíjfizetést azonban nehezen. Párttagunk volt valamennyi olvasókör teljes vezetősége, amiből következtetni lehet a szervezet tekintélyére."

17 A pártszervezeteket tehát nemcsak újjá kellett szervezni, hanem inkább meg kellett teremteni. Gyorsította viszont a szervezőmunkát az erőteljes népmozgalom, amely a parasztságot is aktivizálta. Az a körülmény is szerepet játszott, hogy a szegedi szervezet az ideiglenes nemzetgyűlés összeüléséig az országos irányító központ szerepét vállalta. Ez nemcsak Szegeden, hanem a megyében is mozgósító erőként hatott, és még 1944-ben egy sor helyen újjászerveződött a párt. Szegeden az említett 1944. november végi jó szervezési ütem folytatódott. A városban 1944. december 16-án létrejött a Szeged-rókusi pártszervezet, és ezzel az újjá15 Délmagyarország, 1944. december 1. „A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front" — 16 Balázs Béla: Népmozgalom és nemzeti bizottságok. Kossuth, 1961. 26—28. oldal. 17 Z. Nagy F., i. m. 82. oldal. 299