A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)
Schram Ferenc: Csaplár Benedek szegedi éveiből
Alfabetikus rendben ezek azok a gyűjtői, akiknek életéről sikerült néhány adatot megtudni, a többire, valamint a csupán monogrammal jelzettek kilétére eddig nem sikerült fényt deríteni, nehezíti a kutatást az akkor még szokásban levő rendi név használata is. Kis József nevű rendtársát Csapiárnak — ahogy Kovács Ágnes feltételezi — nem sikerült találnunk. 35 Bakay Ferdinánd adatközlő volt, aki azonban maga írt le néhány mesét, Kalmár Bertalan szervezte be; az idegen hangú adatközlő feltűnt Csapiárnak, beszámol róla Ipolyinak: „A mesegyűjteményben mit szállítok, ismét valami sajátságos van, mit commentálnom kell: A ,Bűvösök világa' etc. Megvallom még magam sem olvashattam el ámbár még karácsony előtt kaptam, de már czíme mutatá, hogy írója tudóskodik. Ez okból az átadót, Kalmár Bertalan 8 ik osztályú tanulót gondosan kikérdeztem Bakay Férd. felől, kifelé, miféle egyén ez? S elmondá, hogy ez a Bakay Férd. nem más mint köteles legény saját apjánál, itt laknak a Tisza parton, s hogy mint ollyant ki sok mesét tud, megcsípte s befogta azok elmondására, sőt mivel írni elég expedite tud azok leírására is. [Bakay] azt gondolván tehát, hogy ha ,úri kézbe' kerül írása azt modorosan kell előállítania, hogy már a diákos beköszöntés is azonnal megtegye hatását... bőven megmagyaráztam neki, hogy mire valók ezek... s hogy majd hát ezek után amúgy egészen egyszerűen fogja leírni azokat a miket még tud." 36 Kovács Ágnes Ipolyi hagyatékából egy harmadik gyűjtőcsoportot is felállít: Debreczeni János szemináriumi társainak különböző területről beküldött anyagából. 37 Debreczeni erről több levélben is beszámol Csapiárnak: „Egy fiú, bizonyos Pozsgai nevű — kivel erről szorosabban beszélgettem, igen feltüzesedett a mindennemű adatok gyűjtésére, s ha fölhevülése nem szalmaláng, úgy bizonnyal sokat tehet e részben, ő maga kiskorától Egerben iskolázván, szülőföldének szokása homályban lengenek előtte; ugyanazért küldött szülőinek levelet Párádra, hogy a karácsoni, pünkösdi, lucaszéki, sz. Gergely s sz. Ivánnapi szokásokat az ahoz tartozó versekkel együtt leírva küldjék Egerbe. ... — Most a karácsoni napokban hozzánk is jöttek be az úgynevezett betlehemesek s különféle versekben beszélgettek, de ezek az egri plébános úr által voltak szerezve, s valamely a nép között divatozó versezet kijavítása lehetett. Megbíztam e részben is egy fiút, ki e féle verseket a városbani tanuló társai által összeiratni ígért. ...Iparkodni fogok, hogy a gyűjtemény minél nagyobb legyen, s minél különbözőbb vidékről legyen összeszedve" 38 . Egy másik — töredékes — levélben arról ír Debreczeni, hogy a tanítókat akarja bevonni a gyűjtésbe, hogy a népdalokat, közmondásokat Erdélyinek vagy Ballaginak, „a népregék, mondák, mesék, népies szokások, játékoknak stb. gyűjteményét a Magyar Mythologia Zohoron Poson megyében lakó írójának Ipolyi Arnoldnak; a tájszavakat vagy bárminemű más gyűjteményt, az illy gyűjtésekben sikerdúsan fáradozó szegedi gymnasiumi tanár Csaplár Benedek úrnak, ki azokat elkülönítetten az illető szakok kezelőinek múlhatatlanul kézbesítendi". 39 Csaplár is több ízben említi Ipolyinak legtehetségesebb tanítványát: „Debreczeni János írt már Egerből, az adatgyűjtést most is szívén hordja [de el van foglalva], a mely meséket időhiány miatt nem írhatott le, azokra atyját kérte meg, s im 35 I. h. 234. — Bálint Sándor szíves közléséből a sort még Tego Ézsiással egészíthetjük ki, aki Szegeden alsóvárosi franciskánus volt. 36 PrLT С 78. — Bálint Sándor szíves közlése szerint a később világhírűvé vált szegedi kendergyár megalapítója lett Bakay. 37 I. h. 237. 38 KrLt For. 0—2. Debreczeni levele Csaplárhoz. Eger, 1854. dec. 24. 39 Uo. s. d. 197
