A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Grynaues Tamás: Engi Tüdő Vince – a legenda és a valóság

Élete korai szakáról csak annyit tudunk — ezt még Engi Tüdő Vince „életibe mesélte, — hogy az ü anyja megjósolta, mikor mögszületött, neki az ü életit, hogy milyen élete lössz: sokan gyűlölik, de nagy tudománya lössz". Egyesek szerint „piarista papnövendék volt, de kicsapták". Ez nyilvánvalóan csak mondai fikció. Gyógyítószentemberi tevékenységét valószínűleg közvetlenül a századforuló táján kezdhette el a szájhagyomány adataiból és az első sajtótámadások időpontjából (Szegedi Napló, 1902. május, augusztus, október, december) következtetve. Januári gyerek lévén, érthető, ha a január 22-én ünnepelt, népszerű vértanú-diakónus szent nevét kapta a keresztségben. De az már a hagyomány, a névadó szent szellemi örökségének tudatos vállalására utal, hogy esküvőjét is e napon tartotta. A Szeged-alsóvárosi plébánia „házasultak anyakönyvének" VI. kötete 176. lapján olvasható bejegyzés szerint (44. sz.) háromszori hirdetés után Engi Vince rk. vallású, nőtlen, 23 éves, Szeged alsótanya, Domaszék 208. sz. lakos 1888. január 22-én megesküdött Ördög István és Tamás Teréz 22 éves, 1865. ápr. 8-án született hajadon lányával, Ördög Veronával. Az anyakönyvek és a szemtanú B. E. szerint felesége meghalt, négy gyermek maradt utána, de felnőtt korukra egyikük sem maradt otthon. Engi Tüdő Vince körösztje és tanyája hármasainál, három határ (a domaszéki, zákányszéki és mórahalmi) találkozása közelében fekszik. Minden bizonnyal ez is — éppúgy, mint a viharharang és a „szentkút" — lényeges lehetett kultikus hellyé alakulásában. A tanyaépület — szegedi tájban szokatlan sacralis jellegű — oromdísze is ezt húzza alá. „Sík mezőben hármas út Jobbra, balra szerte fut"... 1. kép Az egykori Tüdő-tanya középütt az elpusztult „Tüdőköröszt" maradványaival. (1965) 157