A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Grynaues Tamás: Engi Tüdő Vince – a legenda és a valóság

nagy feje volt a szögnek, mint az ujjam vége, olyan nagy gömbölyű fejei vótak. Nem a högye vót fölfelé, hanem a feje, azon feküdt" ? A szöges ágy csak egy piros ruhával volt letakarva, a feje alatt ronggyal tömött lapos kispárna. „ Ahány nap van egy esztendőbe, annyi szög vót hogy ivei fölfelé, oszt olyan ágyba feküdt, sáncolta magát a Jézus szenvedéseié. Hát rossz vót azt nézni..." Ismét mások szerint csak az esztendő bizonyos időszakában, illetőleg pénteki napokon feküdt volna szöges ágyán, ahol kő volt a feje alja — egyébként fapriccsen aludt. D. E. úgy tudja, csak akkor feküdt szöges deszkán, ,,mikor ű gyógyított". A tápai énekösasszony, néhai Nyinkó Mihályné Kószó (Palika) Örzse néni (1894—1966) így emlékezett: ,,szömömmel láttam, amit csinált. Láttam, mikó együtt [hozzánk] a hátán vót egy zsák, abba vót a hetye-mutyija. Mikó együtt az üdő, feküggyünk, kivötte a hecemuciját: egy szál deszka vót az ágya, csuklóra járt [— öszszehajtható volt], tele vót szöggel, vót olyan févaj [is rajta]. Letötte a padra, arra feküdt üngbe-gatyába Vince bácsi: ráfeküdt a szöges deszkára. Még le nem feküdt, imádkozott. Efél után háromig feküdt rajta. Csak az biztos, hogy röggé vérös vót a gatya mög az üng. így vezekölt, így nyerte mög az Istennek a kögyelmit". B. E. szerint azért csinálta volna, ,,hogy nagyobb lögyön a tudománya". Többen emlékeznek arra is, hogy papucsszöggel kivert deszkán térdelt, illetőleg bakancsszöggel kivert deszkákat kötött a térdire, úgy ment imádkozva ,,mindön vasárnap a mórai [= mórahalmi] templomba. Olyan gyorsan mönt, hogy másik alig győzött mellette mönni". Derekán láncot viselt, hogy kiérdemelje: forrás fakadjon kápolnája tövében.

3 Egy újsághír (5) szerint égi jelenés tudatta vele, hogy ha 11 alkalommal augusztus 14-én térdencsúszva megy az alsóközponti templomba, akkor ,,a tizenegyedik zarándoklásnál önmagától kinyílik előtte a templom ajtaja". [Hasonlót népi adatközlőktől nem hallottunk, a 11 -es szám előfordulása is szokatlan]. Később már arról írnak, (17) hogy szent koszorúval a fején, térdencsúszva ment a templomba, melynek ajtaja mindig magától megnyílt előtte ,,olyan ereje van neki". Engi Tüdő Vince régi népes család ivadéka. ,,Arra kinn a tanyán több Tüdő van máig is", sőt a Vince keresztnév is kedvelt lehetett, mert az alsóközponti [=Mórahalom] plébánia esketési anyakönyvében 1899. (85. sz.), 1902 (141. sz.), és 1903-ban (157. sz.) is szerepel egy-egy Engi Vince. Engi Tüdő Vincének mindössze egy nőtestvéréről van adatunk, hogy több testvére volt-e s ő szülei hányadik gyermeke lett volna, erről sem írott, sem szájhagyománybeli adatunk nincsen. A Szeged-alsóvárosi plébánia keresztelési anyakönyve szerint születési helye, éve, hava, napja ,,Szeged inferior, 1864. jan. 10.", a másnap megkeresztelt Vincentius szülei Josephus Engi Re. és Agnes Magda Re, plebeius conditioju, Szeged inferior 1196. lakosok. 2 Az 1904. évi egyházi és világi tagokból álló vizsgálóbizottság is látta ezt a szöges deszkát (7). 3 Átokházi (Szeremle) gyűjtésem egy adata szerint egy javasasszonyról mesélték, hogy „éjjel vasgereblye fokán alszik". Csengersimán (Szatmár m.; saj. gy.) mondja a jó alvó ember, akit akárhol elér az álom: „én még a gerebenen is elalszok". [Gereben = kártolásra használt, szögekkel kivert deszka, „amin a szöszt húzzuk".] Nincs tehát igaza Tömörkénynek, (6/384), amikor evvel kapcsolatban gúnyosan az indiai fakírokat idézi, mert ha utánanézünk, nyilván akad még adat a magyar folklórban is, ami a vezeklés e szokatlan formájának hagyományáról vallhatna. Nem tudjuk megállni, hogy a középkori magyar legenda-irodalomban található példát teljes egészében ne idézzük: „...e szent Szűz kére soror Ágnest, hogy őneki segéllene csinálni egy kapcát, mely kapcában belül e szent Szűz tett avagy varrott vala apró hegyes vasszegeket. Es ezenképpen viseli vala ő lábaiban az Úr Istenért, nagy szerelemmel... És még vala a ládában két nemezkapca, mely kapcákat bevertenek vala kétfelől apró hegyes vasszögekkel, kiket a szent Szűz visel vala ő lábaiban" (Margit legenda). Népszerű árpádházi szentről lévén szó, elképzelhető, hogy legendájának e részletét Engi (Tüdő) Vince ismerhette, s hathatott vezeklésének formájára. 156