A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)
Varga József: Adatok a szegedi Fogadalmi templom építéstörténetéhez
A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1972—73/1 ADATOK A SZEGEDI FOGADALMI TEMPLOM ÉPÍTÉSTÖRTÉNETÉHEZ VARGA JÓZSEF (Szeged, Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa) Szeged árvíz után kialakult városképének egyik legmarkánsabb, esztétikai fogyatékosságai ellenére is ma már szinte jelképévé vált építészeti alkotása a Fogadalmi templom. Ha építési idejében nem is, szándékában mindenképpen a város legújabbkori történetét meghatározó árvíz utáni rekonstrukcióhoz kapcsolódik, mintegy annak zárómozzanata. Városképi jelentőségét csak fokozza, hogy az előtte levő téren rendezik meg már a felszentelést követő évtől, 1931-től a Szegedi Szabadtéri Játékokat. Érthető hát, ha az azóta megjelenő városismertetők nem tudják megkerülni felépítésének problematikáját, amely az alapkutatások híján nem kevés fejtörést okozott eddig a szerzőknek. A felépítést kimondó tanácsi határozat és az építés befejezése között fél évszázad telt el, amelynek kezdőpontja Szeged pusztulása majd újjászületése, végpontja pedig egy világgazdasági válság, amelynek terheit csak fokozza a várost határvárossá szegényítő első világháború. Érthető, ha ötven év korunk gyorsabban változó világában egy olyan nagyszabású építészeti programon sem múlt el nyomtalanul, mint amilyen a szegedi Fogadalmi templom felépítése. Hogy mi mégsem ezekre a történelem szülte ellentmondásokra koncentrálunk, amikor az építéstörténet néhány adatát közzétesszük, annak több oka van. Egyrészt a teljesség igényével megírt építéstörténet még további kutatómunkát igényel, másrészt a mindennapi városismertető gyakorlat sem elsősorban az általánosító összefoglalók, hanem a megbízható részanyagok hiányával küszködik. Természetesen már a most közzéteendő adatok is hordoznak szerintünk olyan helytörténeti tanulságokat is, amelyek részletes kifejtése egy átfogó korkép feladata lenne. A fogadalmi templom építésének krónikája 1879-ig nyúlik vissza. Már ekkor — névmegjelölés nélkül ugyan — az árvíz utáni első városrekonstrukciós terv tartalmazza egy monumentális templom felépítésének igényét, helyének kijelöléséről azonban nem rendelkezik. Épp ezért a városi magisztrátus egy évvel később Tisza Lajoshoz, Szeged újjáépítési kormánybiztosához fordul, hogy jelöltessen ki telket az új belvárosi templom részére, „nehogy később magas megváltási árat kelljen fizetni a felépítendő templom területéért!" 1 Az ügy eldöntésére létrehozott kormánybiztosi különbizottság a Dugonics teret javasolja e célra, a közgyűlés azonban a javaslatot nem fogadja el, hanem a lebontandó vár helyén kéri megfelelő telek kijelölését. (Ez az 1880. novemberi közgyűlés mondja ki, hogy az új templomot ,,...az 1879. évi árvíz emlékének megörökítésére fogadalmi templomul kívánja felépíteni társadalmi úton összegyűjtött költségeken.") Tisza Lajos 1882-re elkészített új javaslata a célra öt területet tart megfelelőnek, amelyek közül szerinte és a városi tanács szerint is a Szent Dömötörről elnevezett 1 A forrás megjelölése nélkül idézett dokumentumok lelőhelye a Csongrád megyei I. Állami Levéltár Szeged város Polgármesteri Hivatala iratainak 240—243. sz. különcsomói. 7
