A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971. 2. (Szeged, 1974)
László Gyula: Terra Avarorum
A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1971 /2 TERRA AVARORUM* LÁSZLÓ GYULA (Budapest, ELTE Régészeti Tanszék) Bóna István kollégám részletes értékeléssel tekintette át az utolsó 25 év magyar népvándorláskori régészetét az Acta Archaeologica 1971. kötete számára készült dolgozatában. Ez felment engem attól, hogy e munkát itt újra elvégezzem. Ehelyett inkább e kérdések középpontjában álló avar emlékek kutatásának néhány módszertani kérdését mutatom be. A Közép-Duna-medence régészei, akik itt együtt vannak, külön-külön értékes munkát végeznek e korszak kérdéseiben, de — úgy érezzük —, meg kellene találnunk e munkák tervszerű egyeztetését, hogy a munkatársi együttműködés még jobban elmélyedhessen. Szinte-szinte az lebeg a szemem előtt, hogy együttes tanácskozással egy „témajegyzéket" dolgozzunk ki, s ezt egymással egyetértve osszuk fel, — így a munkálatok akár az egyetemi szakdolgozatok témáiig lehatolhatnak. Nos, ezek elé a tanácskozások elé kínálkoznak bizonyos módszertani megfontolások. Előadásomban a VII— IX. század időrendi kérdéseit és a VII— IX. század népiethnikai kérdéseket tárgyalom. Az időrendi kérdéseket még két további részre bontom: előbb az évszázadokban mért időrendre térnék ki, majd a kisebb időszakaszokra, évtizedekre vonatkozó kutatásokra. I. A VII— IX. SZÁZAD IDŐRENDI KÉRDÉSEI 1. Általános problémák Elöljáróban szeretném megjegyezni, hogy eddig általában bizonyos egyszerűsítésekkel éltünk, s ez akarva-akaratlan élettelen skémákhoz vezetett. Például a korai avar csoportról úgy véltük, hogy mivel leleteinek egy részre korai időre keltezhető, általában is csak a korai időkre jellemző. Ezzel szemben kimutattam a griffes-indásokkal való együttélésüket, ami viszont — mai ismereteink szerint — annyit is jelent, hogy még jól benne éltek a VIII. században, és bizonyos, hogy nem az előző században készült viseletet hordottak. Egy-egy temetőn belül tehát nem olyan egyszerű az időrend. Nem határolható el mereven, hogyha például, préseltdíszű öveket is találunk: akkor ezek VII. századiak; a griffesek pedig — mondjuk — VIII. századiak. Ezek együtt, egyidőben is éltek hosszú időn keresztül, a préseltdíszű övek egyrésze tehát feltétlenül ,,griffes-kor"-i! Egyszóval: nincsenek általános érvényű „horizontok". * Bevezető előadás „Középeurópa a VII— IX. századabn" címmel 1971 augusztusában Szegeden tartott nemzetközi konferenciához. 63