A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971. 1. (Szeged, 1971)

Bálint Csanád: A kutya a X–XII. századi magyar hitvilágban

2. A pogány magyar hitvilág tárgyalásánál mindig szó esik ,szarvas' és ,farkas' szavaink eufemisztikus eredetéről, és arról, hogy hasonló okból vettük kölcsön a szlávoktól az egyébként még az Ural környékéről jól ismert erdei állatra a ,medve' elnevezést. — A szarvas a forrásos adatokon túl a honfoglalás kori véreteken is szerepel, a farkasra és a medvére vonatkozó gazdag néprajzi feljegyzések mellé — úgy tűnik — a rókát és a nyulat, valamint a szarvasmarhát is besorolhatjuk.

11 Másféle, főként ragadozó állatok értékelésére is sor került.

12 Ugyanekkor a kutyának a X XII. századi magyarság életében, hitvilágában játszott szerepéről kevés szó esett. A honfoglalás kori „kutyás sírok" és néhány, tájékoztató adat összegyűjtésén

13 kívül a régészek érdeklődését főként a kenézlői és gádorosi nyakörves kutyaábrázolások (8. kép)

14 keltették fel. Szőke B. e véreteket ünnepi, vadászatokon használt lószerszám díszeinek határozta meg, s bennük vadászkutyák ábrázolását sejti.

15 Úgy gondolom, Dienes I. választotta a helyesebb módszert, mivel a kérdést az egész pogány hitvilág vizsgálatába, a honfoglalás kori állatábrázolások szellemi hátterébe ágyazva vizsgál7. kép. A jánosszállási kettévágott kutya csontváza 10 Holl I., Középkori cserépedények a budai várpalotából. Bud. Rég. XX. 1963. 336 Parádi N., Magyarországi pénzleletes középkori cserépedények. Arch. Ért. 1963. 206. 1—2. kép, stb. 11 Lükő G., Az ugor totemisztikus exogámia emlékei a magyar folklórban. Ethn. LXXVI 1965. 32—90, Dienes /., A honfoglalás kora. Budapest, 1970. 24, Bálint Cs., A ló a pogány magvar hitvilágban. MFME 1970. 39. • sy 12 1. Dienes I. i. m. 13 Bálint Cs..Honfoglalás kori sírok Szeged-Öthalmon. MFMÉ. 1968. 48—50. 5. j 14 A legutóbbi tisztításkor kiderült, hogy az erősen kopott felszínű gádorosi vereten a kutya nyakán a kenézlőihez hasonló, hármas tojásmintával jelzett ún. nyakörv látható. 15 Szőke В.: A honfoglaló és kora Árpád-kori magyarság régészeti emlékei. Rég. Tan. I. 1962. 303