A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971. 1. (Szeged, 1971)

Dömötör János: Vásárhely utcanevei (Történeti áttekintés)

mindkét javaslatot elvileg elfogadta, de akkor felmerült már az általánosabb, a társadalmi viszonyok demokratikus változását tükröző utcanév-rendezés iránti igény. A város utasította is polgármesterét ennek a kidolgozására mindkét beadvánnyal kapcsolatos határozatában. Az előkészületek több mint 1 évet vettek igénybe. A pártközi megbeszélés után került a törvényhatósági bizottság elé a javaslat. Ez a változás 28 utcát érintett, túlnyomóan az irredenta utcákat és a régi városvezetők nevét viselőeket, de feloldotta az azonos elnevezéseket is (Makói utca és Makói országút, Széchenyi tér ~ Széchenyi utca).

41 A változások a következőkként alakultak: Pálffy = Marx Borszék = Gölöncsér Király = Partizán Dr. Soós István — Dózsa György Arad = Somogyi Béla Kolozsvár = Móricz Zsigmond Pozsony = Esze Tamás Temesvár = Achim András Eperjes = Lőrinc pap Zólyom = Pásztor János Dr. Csáky Lajos =József Attila Gyergyó = Vak Bottyán Várad = Ötvenhat mártír ö\t = Nagy András János Kassa — Kunfi Zsigmond Ungvár = Martinovics Késmárk = Szabó Ervin Rákosi Jenő = Madách Imre Bethlen István = Táncsics Zenta = Bartók Béla Verbőczy = Arany János Komárom = Eötvös Nyitra = Móra Ferenc gr. Csáky Albin = Október 8 Makói = Vörös Hadsereg Sugár = Tornyai János Serényi Béla = Budai N. Antal Szabadka = Mikszáth Kálmán A változások első áttekintéséből is világos, hogy részben politikai, történeti (Marx, Partizán, Dózsa György, Somogyi Béla, Esze Tamás, Áchim, Lőrincz pap, Vak Bottyán, Martinovics, Szabó Ervin, Táncsics, Október 8, Vöröshadsereg, Budai Nagy Antal) részben irodalmi, művészeti (Móricz Zsigmond, Pásztor János, József Attila, Madách, Bartók Béla, Arany János, Eötvös, Móra Ferenc, Tornyai János, Mikszáth K.) adósságtörlesztést valósított meg. (Bármilyen hihetetlen, de nem volt utcája eddig Arany Jánosnak és Madách Imrének, sőt nyilván oda nem figyelésből Tornyai Jánosnak sem.) Ezek a változások világos, összefüggő, egyértelmű koncepciót mutattak. Ebbe a törekvésbe jól beleilleszkedett néhány helyi jelentőségű név (Nagy A. János, Gölöncsér, Ötvenhat mártír beiktatása is.) Ugyene határozatban (34/1946 Kgy.) a korábbi Lindenfeld, később Bonczos Miklós telepnek nevezett városrész önálló elnevezését is megszüntette a törvényhatósági bizottság, mert a város V. kerületi részével szervesen egybeépült. Ebben a törvényhatósági bizottsági határozatban, bár sok utcát érintett, minden egyes új elnevezésről 4—5 soros lényegmondó, tömör indokolást is találunk. Később, a fordulat éve után elsősorban a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom vezetői, továbbá a Vörös Hadsereg parancsnokai kaptak 1950 elején utcát városunkban. A közvetlen határozat dokumentációja hosszas kutatás után sem járt eredménnyel. Az ekkor bekövetkezett változásokat a sajtóból lehetett dokumentálni.

42 A változások a következőkben állapíthatók meg a sajtóközlemény alapján: Andrássy — Sztálin Bartóki — Engels Bácska — Endre Béla Bánát — Rózsa Ferenc Bereczk Pál — Sztahanov Darányi — Puskin Dani — Tolbuhin Endrey Gyula — Ságvári E. Eszterházy — Duna Érsek — Sztálingrád 41 34/1948. Kgy. 42 Viharsarok 1950. II. 21. 104