A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971. 1. (Szeged, 1971)
Dömötör János: Vásárhely utcanevei (Történeti áttekintés)
Hódi Pál — Lenin Széchenyi tér — Zsdánov tér Juhász Mihály — Fürst S. Tátra — Schönherz Zoltán Kaszap — Malinovszkij Teleki — Vorosilov Károlyi — Dimitrov Vág — Gorkij Koncz telep — Tisza Wlassich — Vörös Csillag Püspök — Moszkva Kassa [~ Kunfi Zsigmond] — Makarenko Rónai — Sallai Imre Késmárk [ ~ Szabó Ervin] — Majakovszkij A sajtóközlemény szerint a Kassa utca Makarenko utcává változott, a Késmárk utca pedig Majakovszkij utca lett. A közlemény kihagyja azt a közbeeső állapotot, amikor kb. másfél évig a Kassa utca Kunfi Zsigmond utca, a Késmárk utca pedig Szabó Ervin utca volt. Különösen az utóbbi változtatásával kapcsolatban érezhető bizonyos türelmetlenség, hiszen Budapesten ma is Szabó Ervin nevét viseli, éppen életművének megfelelő értékelése miatt, az egykori Fővárosi Könyvtár. A korra jellemzően Sztálin a város főutcáját kapta, Lenin viszont egy rövid kis utcát, igaz, a belvárosban. Ehhez az utca-elnevezési periódushoz kapcsolódik a Magyar Ifjúsági Népi Szövetség járási titkárságának 1949. október 4-én kelt beadványa is, melyben a Kaszap utcát Ságvári Endre, az Andrássy utcát pedig Rákosi Mátyás utcának javasolták elnevezni. 43 A beadvány szerkesztőjének a Kaszap utcával kapcsolatos kiinduló pontja helytelen, mert azt feltételezte, hogy Kaszap Istvánról van az utca elnevezve. A Rákosi Mátyás utcával kapcsolatos javaslat megítélését illetően, szemben a több faluban bevezetett gyakorlattal, a város vezetése a többi városhoz és a fővároshoz igazodva mellőzte a javaslat érdemi tárgyalását. Ugyancsak ifjúsági utca-elnevezési javaslatról adott hírt a sajtó 1950. nyarán, amikoris arról írt, hogy „Hódmezővásárhely ifjúsága a Dolgozó Ifjúság Szövetségének megalakulását azzal is emlékezetessé teszi, hogy a város egyik nagy utcáját, a Királyszék utcát „Június 18" utcának nevezi e/." 44 A javaslat nem valósult meg, mert az utcaelnevezés hatáskörét illetően a javaslattevők tévedésben voltak. Vásárhely if júságának megfelelő szervezete útján csak kezdeményező, de nem döntési lehetősége volt. A Végrehajtó Bizottság foglalkozott 1951-ben saját hatáskörben utcaelnevezéssel, és az 1152-29-6/52. vb számú határozatában a Cigány utca nevét Pálma utcára változtatta, nyilvánvalóan a faji megkülönböztetés megszüntetése érdekében. Szintén e határozatban a Lévai és Pál utcák végében levő házsort Rácz Ferenc utcának nevezte el. Rácz Ferenc 1856-ban született Hódmezővásárhelyen. Kubikos, napszámos volt, és 1894-től résztvett a vásárhelyi munkásmozgalomban. A Tanácsköztársaság idején a forradalmi törvényszék tagja volt. A fehérterror alatt 4 havi börtönbüntetést is szenvedett, majd 1932-ben halt meg. Ugyancsak ezzel a határozattal foglalt állást a mai Kertváros, akkor még Halasi telep 50-es évek elején kiépült utcáinak elnevezése ügyében is a vb, ezeket az új utcákat Zója, Hámán Kató és Zetkin Klára nevével jelölve meg. Ebben is felfedezhető az egységes törekvés, a magyar és nemzetközi munkásmozgalom, illetőleg a Szovjetunió Nagy Honvédő Háborújának női vezetőit, mártírjait tisztelve meg az utcák róluk történt elnevezésével. 1953-ban az Építési és Közlekedési Állandó Bizottság a szentekről elnevezett utcák nevének megváltoztatását kezdeményezte, javasolva Osztapenkó, Somlay Arthur, Rosenbert házaspár, Mao-Ce-Tung és Kim-ír Szén, valamint Don, Volga és Béke utcaneveket. A Végrehajtó Bizottság az alábbi változtatásokat fogadta el, figyelembe véve a „nevek kiejtésének könnyűséget,," 45 : 43 14939/1949. t. ü. 44 Viharsarok 1950. jún. 27. 45 112-2/1953. VIT. 105
