A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971. 1. (Szeged, 1971)

Dömötör János: Vásárhely utcanevei (Történeti áttekintés)

22-én és javaslatára a városi tanács a Ferenc József sugárút nevét visszaállítja Szentesi utcára, a Vilmos császár sugárút nevét pedig Szegedi utcára. Ezzel egyidejűleg a Kállay utca nevét Nemzeti Tanács, a Mária Valéria utca nevét Nemzetőr, a gróf Csáky Albin tér nevét pedig Népköztársaság térre változtatták meg.

10 A Nemzeti Tanács által kezdeményezett utcanév-változtatásokat a direktórium megszűnése után minden különösebb határozat nélkül semmisként kezelték a hatóságok. A Tanácsköztársaság Hódmezővásárhelyen csak két és fél hónapig tartott és feladatai rendkívüliek voltak, így nem volt sem ideje, sem lehetősége utcanév-változtatással foglalkozni. A két világháború között az első utcanév-változtatásra a feudálkapitalista társadalmi viszonyok fennmaradása feletti örömben és a néhány hónapos miniszterelnök iránti hűségnyilatkozatként 1921-ben a 209-es közgyűlési határozattal a törvényhatósági bizottság az Újvilág utcát gr. Bethlen Istvánról nevezte el. A következő utcanév változtatásra a Magyar Cigányzenészek Országos Egyesülete helyi fiókja kezdeményezésére került sor. A Jegyenye utcának, ahol Béla cigány (Cutor Béla) született és nevelkedett, Béla cigány utcára való változtatását javasolták. A közgyűlés ezt — „a magyar dal és magyar zene kultiválása terén kifejtett ügybuzgó tevékenysége és feledhetetlen muzsikája emlékére" — teljesítette is.

11 Minden bizonynyal ez az elnevezés indította a Hódmezővásárhelyi Dalárda elnökségét arra, hogy a magyar dal másik Vásárhelyhez kapcsolódó művelőjéről, Nyizsnyai Gusztávról indítványozzon utca elnevezést. Nyizsnyai Gusztáv (1829—1882) jelentős szerepet töltött be a város zenei életében és dalszerzőként is ismert volt országszerte. A belvárosi Oroszlán utca kapta a Nyizsnyai Gusztáv nevet.

12 A következő évben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye átirata és az ezzel kapcsolatos helyi állásfoglalás megszabja a következő évek utca-elnevezésének irányát, ami egyébként a kor általánosan jelenlevő irredenta törekvéseiből fakadt.

13 Az átirat kívánatosnak tartotta, hogy „utcák, utak és közterek elnevezéseinél lehetőség szerint a megszállott országrészek városai, megyéi, hegyei és folyói, ősi magyar nevei használtassanak fel". A vásárhelyi törvényhatósági bizottság magáévá tette az átiratban foglaltakat. Az ezt a célkitűzést megvalósító általánosabb, szélesebbkörű utca-elnevezés azonban még öt évet váratott magára. Az irredenta felbuzdulás első jeleként az 1928. május 30-i Közgyűlés a középeurópai újjárendezésért lapjában szót emelő angol sajtómágnásról a Szentesi utca elejét Rothermere utcának nevezte el. Nem maradhatott el a „nemes lord" leghívebb magyar tanítványa, a 30 millió magyarról ábrándozó Rákosi Jenő sem. Az ugyanezen év december 28-án tartott Közgyűlés 603-as határozatában a Szegvári utcát Rákosi Jenőről nevezte el. Közben 1929-ben dr. László Jenő és Posztós Sándor szociáldemokrata törvényhatósági bizottsági tagok indítványt terjesztettek elő, melyben javasolják, hogy Ady Endrének, dr. Endrey Gyulának, aki a városnak évtizedeken át volt országgyűlési képviselője, Endre Béla festőművésznek és Nótás Szabó Pál népdalköltőnek az emlékét a város egy-egy utcájának nevükről való elnevezésével örökítse meg a Közgyűlés.

14 Egyben azt is javasolták, hogy Ady Endréről a Szegedi utat, Endrey Gyula nevéről az Oldalkosár utcát, Endre Béláról a Fáczán utcát, Nótás Szabó Pálról pe10 18.601/1918. t. ü. 11 227/1926. Kgy. 12 356/1926 Kgy. 13 432/1927 Kgy. 14 3464/1929. t. ü. 7* 99