A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971. 1. (Szeged, 1971)
Dömötör János: Vásárhely utcanevei (Történeti áttekintés)
dig a Srákány utcát nevezzék el. Utal a beadvány arra is, hogy más törvényhatósági bizottsági tagok a Fáczán utcának dr. Csáky Lajosról, a város akkori tisztifőügyészéről történő elnevezését javasolták. Mégis az Endre Béláról való elnevezést tartják László Jenő és Posztós Sándor indokoltnak, mert a festőművész alkotómunkája tetőpontján éveken át lakott ebben az utcában. Mindkét indítványt a március 5-i közgyűlésen tárgyalta a törvényhatósági bizottsági közgyűlés. Az általános magyar társadalmi viszonyok és a magyar vidéki városok vezetésének ismeretében nem meglepő, ami törvényszerűen bekövetkezett: a városi tiszti főügyészéről nevezték el a Fáczán utcát és Ady Endre, Endre Béla a felszabadulásig nem kaptak utcát Vásárhelyen. 15 (Endrey Gyula később megkapta a Mária Valéria utcát). Es ha már a tiszti főügyészről van utca elnevezve, teljesen indokoltnak vélték, hogy a polgármesterről is legyen. Nem is váratott sokáig magára a javaslat és a határozat sem: 1929 végén már a korábbi Mihály utca viseli dr. Soós István polgármester nevét , 16 A kétharmad részben református lakosságú Vásárhelyen olykor vallási feszültségek is támadtak, és a magukat elnyomottnak érző katolikusok az utca-elnevezésekben is igyekeztek legalább paritásos helyzetet teremteni. Ezt szolgálta a Római Katholikus Egyház 1930-as beadványa is, 17 melynek eredményeként az egyébként szépen hangzó Virág utcát Szt. Imre herceg utcának nevezte el a törvényhatósági bizottság. 18 Sok más magyar városhoz hasonlóan Horthy Miklós Vásárhelyen is kapott utcát kormányzásának 10. évfordulóján, éspedig az addig Vilmos császárról elnevezettet, — a polgármester javaslatára. Sajátos része a vásárhelyi utcanevek történetének az az iniciálés gazdagsággal díszített borítólapos beadvány, melyet a jobboldali Turul Szövetség vásárhelyi Bercsényi Bajtársi Vegyestörzse juttatott el a város polgármesteréhez. 19 Ez elsősorban helytörténeti szempontból vizsgálta Vásárhely utcaneveit, és javaslatot tett utca elnevezésére a következő vásárhelyiekről: Török Károly, dr. Gonda József, Endre Béla, Nótás Szabó Pál, Szerdahelyi József, Ivánka Zoltán, Szeremlei Sámuel, Kmetty Károly, és a kiegészítésben szerepel Herczegh Mihály neve is. A javasoltak köre eléggé egyenetlen színvonalat mutat. Szerepelnek benne országos jelentőségűvé nőtt vásárhelyiek, mint a népdalgyűjtő Török Károly, a már említett Endre Béla festőművész, Szerdahelyi József színművész és olyan helyiek, mint Szeremlei Sámuel, a város történetírója és Nótás Szabó Pál dalköltő, akik jelentősebb életművet alkottak. Vitatható viszont Gonda József újságíró, Kmetty Károly és Herczegh Mihály különösebben jelentős tudományos munkát fel nem mutató jogász-professzorok megörökítése. Ivánka Zoltán ide sorolása pedig nyilván személyi kapcsolatból ered. A László — Posztós-féle javaslat is, meg a Turul Bajtársi Egyesületé is tehát rendelkezésére állt a város vezetőségének akkor, amikor a korábban már jelzett, saját széleskörű javaslatát elkészítette és 1932-ben a törvénybizottsági bizottság elé terjesztette. A főügyész, egy tanácsnok és egy főmérnök készítette el a városi névadó tervezetet. Mellőzték Ady Endrét, Endre Bélát, Szeremlei Sámuelt és a többieket. Az elfogadott határozat kizárólag irredenta jellegű elnevezéseket foglalt magában. 20 A város fejlődése során keletkezett 21 utcának ugyanis az alábbi neveket adták: Arad, Bácska, Bánát, Borszék, Dráva, Erdély, Gyergyó, Ipoly, Kolozsvár, Komárom, Kassa, Maros, Pozsony, Szabadka, Tátra, Temesvár, Olt, Vág, Várad, Zenta, Zólyom. 15 55/1929 és 57/1929. Kgy 16 535/1929. Kgy. 17 83/1930. Kgy. 18 16/1930. Kgy. 19 9750/1931. 20 162/1932 .Kgy. 100
