P. Brestyánszky Ilona: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 2. Csongrád megye iparművészeti kincsei. (Szeged, 1972)

5. Feszület aranyozott bronz XII. század Szentes, Koszta József Múzeum A magyarországi románkori körmeneti keresztek kiemelkedő darabja a szegedi múzeum 23 cm magas, szárain tokosán foglalt hegyi kristályokkal ékesített, aranyozott rézkeresztje. A felfeszített Krisztus alakja a karcsú kereszthez alkalmazkodik. Fején koronát visel, alakja méltóságteljes, egyenes tartású, nem a holt Krisztust, hanem Krisztus királyt ábrázolja. A XI. századból származik

92 (4.) Némileg hasonló, de kevésbé jeles a szentesi múzeum keresztje, amelyet a Körösből halásztak ki. Ugyancsak a Körösből került elő Bökényben egy aranyozott bronz feszület, melynek szárai legallyazott fát ábrázolnak, végein félholdakkal. A XII. századból származik (5.). Krisztus fején nyitott korona, lágyékkötője térdig ér. A Nemzeti Múzeum őriz ily lenyesett, vékony ágakból álló aranyozott vörösréz feszületet, végein nagy lapos gombokkal. Gerevich Tibor e típust magyarnak tartja, mert az ily naturalista kiképzésű keresztek hazánkban igen kedveltek voltak, a németek Ungerkreuznak nevezték. Ily típusú keresztek nálunk a XII. századtól fogva a XIV. századig fordulnak elő, sőt 1400 körül a kassai kőszobrokon is megjelennek.

93 A Deszken és Klárafalván talált ékszerek közül a XI. századi emlékből származó rovásírásos gyűrűk Csallány Dezső kutatásai szerint besenyő településre utalnak.

94 A Szeged—csorvai pusztán előkerült, öntött bronz füstölő hazánk románkori ötvösségének többször méltatott jeles darabja a XII. századból.

95 A gömb alakú füstölő felső felét áttört spirális fonadék alkotja, az ágak között előtűnő hosszú 92 Archaeológiai Ért. 1905. 93 Gerevich T. 90—91. 94 Nagy Z.—Papp /.28. 95 Entz G., A Szeged—csorvai bronz tömjénező. Műv. Tört. Ért. 1957. 11—16. 24