P. Brestyánszky Ilona: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 2. Csongrád megye iparművészeti kincsei. (Szeged, 1972)

A földesurak szívesen fogadták az előnyomuló török elől Szerbiából menekülő rác települőket is, akik azonban a XV. században még elenyésző számban voltak.

29 Ily módon a tatárjárás után kétszáz évvel a megye újból virágzott, területén 140 kisebb-nagyobb helység volt, templomokkal, amelyek gazdagabb-szegényebb felszerelésűek lehettek.

30 Csanád megye 1333—35-ben állott plébániáiról a pápai tizedlajstrom ad számot.

31 37 plébániát sorolt fel, de ez az összeállítás az e korbeli csanádi egyházak negyedrészét sem teszi ki. A révkanizsai, harangodi, szárafalvi, perjámosi, besenyői, szentpéteri, veresegyházi, makófalvi, razsáni, pécski, tömösi, szentkirályi, valkányi, révei, vásárhelyi, apátfalvi, veresmarti, latorjáni, tiszaszentpéteri, fügedi, nagyfalui, harmadi, varjasi, felgedösi, zombori, szentmihályi, tóti, bökényfalvi, szőregi, szanádi, nagylaki plébániákat sorolja fel mint amelyek tizedet szolgáltattak be. A templomok felszerelése sem lehetett túl szegény oly vidéken, ahol a régi nemzetségek között a hatalmas, gazdag Makófalvi és Telegdi családok birtokai feküdtek. A régi monostorokat alapítók utódainak, a Telegdieknek családjából származott az 1322-ben egri püspökké, majd esztergomi érsekké lett Csanád is.

32 A XIV. század a városi-polgári társadalom kibontakozásának és fejlődésének kora. Az Anjouk korában Csanádon, a püspöki székhelyen maga a király, Károly Róbert is többször megfordult, így 1322. május 22-én is.

33 Nagy Lajos király anyja, Erzsébet pedig Szt. Gellért csanádi egyházát gótikus ízlésben alakíttatta át.

34 A templom belsejét királyi módon felékesítette, sok egyházi öltözettel és drága kelyhekkel ajándékozta meg. A bazilika közepén márvány oltárt emeltetett, melynek aljába egy gyönyörűen faragott koporsót helyeztetett el a vértanú egyes ereklyéinek befogadására. A nagyobb ereklyék számára egy aranyból és ezüstből készített koporsó alakú ereklyetartót csináltatott, melybe a szent nagyobb csontjait helyeztette el.

35 Ez a koporsó a fennmaradt Szt. Simeon zárai ereklyetartó szarkofágjához hasonlíthatott, amely ugyancsak Erzsébet királynénak, Nagy Lajos feleségének ajándéka. A szegedi várbeli ferences templomot is Erzsébet királyné ékesítette fel 1305-ben.

36 A művészetre nem volt hatás nélkül Ozorai Pipo, a nagy patrónus főispánsága sem, aki 1405-től 20 éven át intézte Dél-Magyarország közigazgatását.

37 A XV. században a megye közéletének legkimagaslóbb alakja Hunyadi János, akit Horogszegi Szilágyi Erzsébettel kötött házassága is e vidékhez kapcsolt, mert a Szilágyiak 1408-tól kezdve Csanád és Csongrád megye birtokosai voltak.

38 Hunyadi-birtokok voltak a század közepén Kamarás, Bozzás, Hód, Vásárhely, Nagylak, Komlós, Kerekegyháza, Asszony, Veresvinga, Kerekvinga, Baktornya, Batonya, Iratos, Dombegyház, Rohoncz, Nagyfalú, Veresmart, Kaszaperek, Csomárkány, Királyhegyes, Sámson, Donáttornya, Fecskés, Kutas, Monyorófecskés, Szőllős, Csókásfalva, Csorvás, Sekrestyésegyháza, Kétzöldes, Gorzás, Szilasegyháza, Tárkány, Varjas, Kígyóbuta, Csókás és Ördöngősegyháza puszták.

39 29 Zsilinszky 16 30 Zsilinszky 76. 31 Juhász K. 30. 32 Juhász K. 30. 33 Juhász K. 30. 34 Juhász K. 30. 35 Juhász K. 30. 36 Nagy Z.—Papp I. 48. 37 Juhász K., Csanádi püspökség története. (1386—1424). 82. 38 Borovszky I. kötet 117. Zsilinszky 39 Zsilinszky Borovszky I. kötet 109. 12