P. Brestyánszky Ilona: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 2. Csongrád megye iparművészeti kincsei. (Szeged, 1972)

A Hunyadi család nagyarányú birtokszerzéséhez hasonlóan nagybirtokokat szerzett Csanád megyében a Nagylucsei Dóczi család, a Horogszegi Szilágyi, a Kállay és a Jaksits család. A megye központját, Csanádot Hangácsi Albert püspök a fenyegető török veszedelem miatt megerősítette. Nagylak mint a Hunyadi család birtoka jutott nagyobb jelentőségre a Maros mentén, később a Jaksitsok palánkokkal vették körül, és állandó tartózkodási helyük volt. Vásárhely ezidőtájt olvadt össze Hód-faluval, amelyben a Losonczyak kastélyt is építettek. A Hunyadiaknak köszönhette fejlődését az egykori Kaszaperek városa. Csongrád megye legnagyobb városa, Szeged emelkedett a legjobban a Hunyadiak alatt. A város a fenyegető török veszedelem miatt az ország legfontosabb hadi központjává vált. Hunyadi János balkáni hadjárataihoz itt gyűjtötte össze szárazföldi és folyami seregeit, itt fogadta 1444-ben Murád szultán száztagú küldöttségét, Brankovics szerb fejedelmet és Cesarini Julián pápai követet.

40 Hajóhadát is itt szervezte, innen indította a nándorfehérvári csatába. Szilágyi Mihály 20 000 főnyi hadával szintén innen indult Mátyás királlyá választására. Hunyadi János és Mátyás király is sokat tett a város fejlődése érdekében. Valószínűleg a vár fényét is emelték. Mátyás király 1465-ben az országos tanácsot is Szegedre hívta össze. Az obszervans ferenceseknek Christoforus Agricola ferences szerzetes 1675-ből fennmaradt feljegyzése szerint kolostort építtetett.

41 Ez alkalommal a Szt. Dömötör egyháznak adományozta hatvanezer forintra becsült királyi palástját, hogy abból a templom védszentjének tiszteletére casula készíttessék.

42 E misemondó ruha csaknem 5 évszázad viharait átvészelve máig is Szegeden található a ferencesek Havi Boldogasszony templomában.* A szegedi születésű Baratin Lukács zágrábi püspök 1501-ben szülővárosa iránti hálából a szegedi Szt. Dömötör templom mellé Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére kápolnát építtetett, gazdag alapítvánnyal látta el, a kápolna felszentelésére pedig két aranyozott kelyhet, öt arannyal áttört selyem damaszt miseruhát, négy oltárterítőt (1 vörös selymet és három damasztot), két szőnyeget és az oltárra rézgyertyatartókat adományozott.

43 Az iparosok testületi szervezkedése, a céhek keletkezése, nyugati mintára, nálunk Nagy Lajos király korára esett. A Csongrád megyei céhek keletkezésének idejére vonatkozólag ma már több adattal rendelkezünk, bár a megye a történelem viharaiban többször elpusztult.

44 Bizonyos, hogy pl. Szegeden a mohácsi vész előtt a szabóknak, csizmadiáknak, mészárosoknak, ötvösöknek a fennmaradt emlékek szerint voltak céheik és írásba foglalt céhszabályzataik is, de a mohácsi vész és a másfélszázados török uralom alatt megsemmisültek.

45 Az 1522. évi egyházi tizedlajstrom szerint Szegednek a XV. században már igen fejlett ipara volt, számos céh létezett és különösen az ötvösség játszott nagy szerepet. Szeged ekkor az ország egyik legnépesebb városa, lakossága mintegy 8745 fő, annyi, mint Budáé, Pesté, Kassáé. Az iparosoknak Szegeden külön „míves utcájuk" volt, de másutt is laktak iparosok. A tizedlajstrom kettőszázkilencvenegy önálló iparost tüntet fel, a hajósokat, 40 Nagy Z.—Papp I. 52. 41 Balogh J., A művészet Mátyás király udvarában. Bp. 1966. 67. 42 Heltai Gáspár, Magyar krónika. 264. 43 Reizner III. 5—6.; Juhász К. (1434—1500), 96—97. 44 Zsilinszky, I. 145. 45 Reizner III. 464. * Hivatalosan: Alsóvárosi r. k. (ferences) plébánia-templom. A továbbiakban ferences templomként emlegetjük. Műgyüjteménye: Ferences Kincstár. (Szerző) 13