A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 1. (Szeged, 1970)

2. kép Az egyik zempléni poncolt korong Fettich N. rajza nyomán A honfoglalás kori korongok esetében nem ezzel az esettel állunk szemben. A palmetta a nyak és a hát találkozásánál, tehát pontosan azon a helyen kapcsolódik a ló testéhez, ahol a lovagló ember ülni szokott. Lényeges felidéznünk, hogy a szaltovoi kultúra — melynek korongjai rokonságban állnak a mi példányainkkal

37 —díszeinél más állatok mellett gyakori a ló ábrázolása is,

38 de ez a képi megfogalmazás ismeretlen. Korábban feltettem, hogy hazánk területén e hajfonatdíszek a szaltovoi kultúra révén a magyarokhoz a honfoglalás előtt csapódott alánok jelenlétére mutatnak.

39 így a jelek szerint az idegen ötvösmesterek a hagyományos ábrázolásukat a megrendelők igényének megfelelően kibővítették, az azok számára egyéb tartalmat is jelképező növényi elemek bevonásával. A kompozíció annakidején semmiképpen sem lehetett értelem nélküli. Jelentésének megfejtéséhez ma még kevés adatunk van. Annyi valószínűnek látszik, hogy mivel a honfoglalás korában a társadalmi szervezet fejlettsége folytán már nem élhetett a totemizmus

40 (amelyre részben a fakultusz jegyei is vezetnek), a lovon 37 Fettich N., Adatok a honfoglalási kor archaeológiájához. Arch. Ért. 1931. 73. 38 Плетнева, С. А.: От кочевий к городам. МИА. 142. 1967. 177. 39 Bálint Cs., Tanulmányok а X—

XI. századi magyarság lovastemetkezéseiről. Tört. Szemle, 1970. sajtó alatt. 40 A szibériai népek hitvilágát vizsgálva D. Zelenyin követte nyomon a patriarchális társadalmi szervezet totemizmusától a nemzetségi társadalom felbomlásakor kialakuló ongon-kultusz kialakulását, melyet az osztálytársadalomban a vezérek intézményesített tisztelete mellett az izikh-kultusz váltotta fel (ld. Zélénine id. mű.). A szaltovoi kultúra feldolgozásakor Pletnyevának sikerült ennek a régészeti leletekből kibontható vetületeit megragadnia (Pletnyeva id. mű). Kimutatta, hogy az állatábrázolásos díszek, s az ongon-amulett jelentőségű átfúrt állatcsontok elsősorban nők és gyermekek sírjaiban fordulnak elő. Az e kultúrában igen gyakori lófejes csüngődíszeket és lóábrázolásokat (a szovjet kutatás korábbi megfigyeléseihez kapcsolódva, ld. Hudjakov id. mű) a Nap-kultusszal, s végső soron a lovas hős Tengri-han tiszteletével kapcsolja össze. Ezen 36