A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 1. (Szeged, 1970)

művésztelep végleges megalapítására vonatkozó javaslatot.

22 A közgyűlés „névSzerinti szavazással hozott egyhangú határozatával megalapítja — olvashatjuk a véghatározat bevezetőjében — a bajai Rudnay-művésztelepet, ahol Rudnay Gyula vezetése alatt egy családos és két nőtlen festőművész szentelheti idejét a haladószellemű művészet ápolásának."

23 1944-től 1947 derekáig kellett várni, hogy Rudnay Gyula személyes vezetésével munkálkodhasson az új bajai művésztelep, és a Képzőművészeti Szabadakadémia. 1949 tavaszáig, hogy hivatalosan is megalapítsák a telepet. A Rudnay Képzőművészeti Szabad Akadémia csak az 1947/48-as tanévben működött. Ezután Képzőművészeti Szabadiskola elnevezéssel dolgoztak 1953 márciusáig. A mestertől ekkor vette át az irányítást Mikii Ferenc. Ettől kezdve a Bajai Képzőművészeti Kör nevet viselték, majd az elnevezés Rudnay Gyula Képzőművészeti Kör-re módosult. A telep nem fejlődött olyan naggyá, mint rangos elődei, kortársai. Amint az a Mester leveleiből érződik, a bajai művésztelep már születése idején magában hordta azokat a bomlasztó csírákat, amelyek végül is megpecsételték sorsát. Ezek között első helyen a támogatás hiányát kell említenünk. Talán egy életerős, alkotóerejének teljében levő Rudnay képes lett volna legyűrni a nehézségeket, ám a háború utáni Mester — sajnos — ezt már nem győzte energiával. így is kiváló tanítványok egész sorát indította el a képzőművészeti pályán, akik életükkel és alkotásaikkal növelik Rudnay hírnevét.

24 Végezetül közzétesszük Rudnay Gyulának néhány Mikii Ferenchez és Bényi Lászlóhoz írt levelét. Ezek jórészt a bajai telep születésével, a művészek anyagi helyzetével és általános művészeti kérdésekkel foglalkoznak.

25 22 THB. Kgy. jkv. 1949. 23 XHB. Kgy. jkv. 22/32 kig. 1949. A határozatban megállapították, hogy a művésztelep helyeit országos pályázat alapján a kultuszminisztérium Művészeti Osztálya tölti be, Rudnay meghallgatása után. A feltételeket együtt állapítja meg a Művészeti Osztály és a város polgármestere. A város Rudnaynak biztosított 2 szoba konyhás lakást, a családos művésznek szintén, a két nőtlen pedig 1—1 „lakrészt" kap. A két szobával rendelkezők 25—25 q brikettet, az egy lakószobások 15—15 q-t, valamint mindegyikük 1—1 öl lágyfát kap a várostól. Világításra 100 Ft havi átalányt utalnak ki s 50 Ft-tal járulnak hozzá a bejárótakarítónő fizetéséhez. A „szabadakadémia" állandó helyéről a lehetőségek szem előtt tartásával gondoskodnak. Fűtésre 60 q szenet és 1 öl lágyfát biztosítanak. Villanyszámla fedezésére havi 80, takarításra 40 Ft-ot fordítanak. A folyó évre megszavaztak 15 000,— Ft-ot „a kultuszminisztérium hasonló összegű támogatásától feltételezetten." Ezzel szemben a művészek a szabadakadémián ingyen tanítanak, a kultuszminisztérium Művészeti és Szabadművelődési Osztályának utasítása szerint. A szabadakadémiára való felvétel a művésztelep tagjainak együttes megítélése alapján történik. Mentességet, kedvezményt a város adhat a művészek javaslata alapján. Tandíjbevétellel havonta el kell számolniok. 24 A Mester vezetése idején indult, majd Képzőművészeti Főiskolát végzett: Fejes István, Kóthay Ernő, Cs. Nagy András, Szabó István, Szurcsik János, Szurcsikné Sárkány Anna, Udvardy Erzsébet, Weintrager Adolf festőművészek, Nóvák Lajos grafikus művész, Nagy Katalin iparművész, Osváth Mária szobrász. Nem végzett főiskolát Göldner Tibor, Tarnai Teréz festőművész. Pedagógiai Főiskolát végzett rajztanári szakon Martinék János, Szalontai György, Virág Mihály. (Mikii Ferenc szíves közlése.) 25 A levelek közlésénél betűhűségre törekedtünk. Az eredeti szövegeknek tökéletes tolmácsolása azonban — szándékunk ellenére — sem sikerülhetett. A szavak egybe, illetve külön írása sok esetben nem dönthető el egyértelműen. A szövegek betűhű közlését akadályozta még az is, hogy szerepelnek bennük olyan jelek, jelzések, melyeket gépelési, nyomdatechnikai nehézség miatt lehetetlen jelezni. Rudnay a legritkább esetben tett mondatai végére pontot. Ehelyett általában egy kis vízszintes vonást húzott. Ezek a szövegben gondolatjelként is felfoghatók. A vesszőkkel, ékezetekkel rapszodikusan bánt. Az „ü" betűre legtöbbször vesszőt tett, a „hogy "elé viszont ritkán. Nehéz megkülönböztetni kézírásában a kis és a nagy betűket. A levelekben többször előfordul, hogy a sorok végén levő választójelet egy erőteljes tollvonással kialakított, félig vízszintes vesszőféleség helyettesíti. Nem tudtuk jelölni azokat a százalék jelhez hasonló írásjeleket sem, amelyek a levelek oldalainak jobb alsó sarkánál jelzik az olvasónak, hogy a szöveg a túlsó oldalon folytatódik. A'szaÍ5S